A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Veres László: A miskolci nyomdászat kezdetei (1812—1838)

9 Ezúton köszönöm meg Szekeres Árpád meghatározását. 10 Részletes leírását ld. Parádi Nándor: Technikai vizsgálatok népvándorláskori és Árpád-kori edényeken. Régészeti Füzetek 12. (1959) Bp. 11 Parádi N. i. m. 1959. Höllrigl József: Árpád-kori keramikánk. Arch. Ért 1930—44. 12 Alfred von Molthein: Beitröge zur Geschichte mittelalerlicher Gefässkeramik. Kuust und Kunsthandwerk. 1910. Holl Imre egészítette ki a katalógust, ld. HollL: Külföldi kerámia Magyarországon, XIII—XIV. század. Budapest Régiségei XVI. 1955. 13 Holl I. i. m. 180. 14 Dr. Takács Sándor: A bécsi fazekasművek. Magyar Gazdaságtörténeti Szemle. 1904. 159—160. 15 Holl I. i. m. 187. 16 Méri István: Beszámoló a tiszalök—rázompusztai és túrkeve—móri ci ásatások eredményeiről. Arch. Ért. 1954/81. 148. 17 Szabó Kálmán: Az alföldi magyar nép művelődéstörténeti emlékei. Bp. 1938. 103. 18 Szabó K. i. m. 97. 449. kép. 19 Pontos analógiáját közli Holl Imre: Középkori kályhacsempék Magyarországon. Budapest Régiségei XVIII. 1958. 253. 72. kép. Kozák Károly: Az egri vár középkori palotájának gótikus és reneszánsz kályhái. Egri Múzeum Évkönyve 1965. 96. 1. ábr. 97. 2. ábra. /V miskolci nyomdászat kezdetei 1812-1838 1799-ben, amikor Miskolc mezőváros elöljárósága határozatot hozott a város első látképének és Szrogh Sámuel nótárius Miskolcnak a' javai című költeménye kinyomtatásáról, Weber Simon Péter ismert pozsonyi nyomdászmesternek adtak megbízást a munka elvégzésére

1

. Ebben az időszakban ugyanis még nem működött nyomda Miskolcon és Borsod megyében. A különböző városi és megyei nyomtatványok és az itt élő írók művei Kassa, Eger, Pozsony, Sárospatak és néha-néha a szepességi városok, valamint Debrecen nyomdáiban készültek. A 18. század közepétől vannak ugyan olyan bejegyzések a városi jegyzőkönyvekben, amelyek könyvtsinálók tevékenységére utalnak, de ezek a bejegyzések olyan vándor könyvnyomtatókva. vonatkoznak, akik néhány napot Miskolcon eltöltve, munkájuk végeztével tovább vándoroltak

2

. Alexander Waldow német nyomdai szakíró monográfiájából értesülhetünk arról, hogy Roy er Ferenc Antal, egy neves pozsonyi nyomdász leszármazottja akarta az első nyomdát Miskolcon feállítani, de kísérlete vallási okok miatt a városi tanács ellenállása következtében sikertelen maradt

3

. Miskolc nyomdaipara tulajdonképpen a véletlennek köszönheti kialakulását. 1809 nyarán Dimitri Grabovszki, egy vagyonos és igen befolyásos miskolci „görög" kereskedő Nagyváradon megismerkedett a város nyomdászával, Szi