A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)
NÉPI MŰEMLÉKEK - Cseri Miklós: Adatok Szuhafő népi építkezéséhez
A zsúptetős házak a múlt században a deréki nemeseknél is általánosak voltak. Vagyoni helyzetük révén azonban náluk a váltás ezen a területen is hamarabb megtörtént, mint a parton. Kezdetben fasiride.lt használtak, de ezt elég hamar betiltották tűzveszélyessége miatt. Ezután az igazi „jó gazdák"' cseréppel fedték lakóházukat. Cserepet már az első világháború előtt is hoztak Imoláról, ahol azt készítették. Ez azonban elég rossz minőségű volt. Ennél jobb volt a dereski cserép, aprósindel. Ezt a kis méretű, hegyes cserepet duplán rakták. Császár Józsefek 1911-ben épült házukhoz Zsombolyáról hozattak cserepet. Ez négykampós, igen kitűnő tetőfedő anyag volt. Később Serény falváröl, majd Putnokról szerezték be a cserepet. A pala csak a felszabadulás után jelent meg, a Derékban és a Parton egyaránt. A tendencia ezen a területen is a kiegyenlítődés felé mutat: ma már egyöntetű a cseréptető alkalmazása az egész faluban. A lakóház oromzatának formai képe és a tetőzet között nagyon szoros az összefüggés"'. Szuhafőn — csakúgy, mint a szomszédos falvak esetében — a szarufás tetőszerkezet volt az uralkodó, tárgyalt időszakunkban. A régebbi szerkezeteket, pl. a szelemenes tetőszerkezetet most már inkább csak a gazdasági épületeknél és a széles fesztávú lakóházaknál alkalmazzák. „Ha 6 méternél szélesebb volt az épület, akkor szelemen kellett. Mindenféle falra csináltunk, csak a fal szélességétől függött. A gerincszelement két oszlop tartotta a végén, ha nagyon széles volt az épület (8—10 m). akkor a közepén is. Ezek az oszlopok az átalgerendán vagy a bocskoron álltak, sima csapolással rögzítve.'' Az egyszerű nyeregtető mellett leggyakrabban a kontyolt nyeregtetőt és vizvezetős tetőt készítették a Parton. A helybeliek ezeket csapott- és rókalyukas tetőnek nevezik. A múlt század derekán a nemesi házak tetőszerkezetében is a nyeregtetős forma volt az uralkodó. Századunk elejétől a nemesi építkezés átalakulása maga után vonta a tetőszerkezet átalakulását is. így ma már jobbára csüngőszarufás, sátortetős házakat láthatunk a Faluderékban. Tehát a tetőszerkezet elkülönülése az egyik komoly oka az oromzatok eltérésének. A Parton domináns volt a csapott tető, így nem nagyon törődtek a homlokzattal. A nyeregtetős házaknál a homlokzat háromszög alakú. Anyaga főleg simára gyalult, függőlegesen felszegeit deszka. A fő homlokzati részen alig van díszítés, esetleg befűrészelések figyelhetők meg. A két oldalán cifra deszka, cifra szegély fut, amely a íetőcsúcson összeér. A csúcson volt a szintén deszkából készült nyárs. Az oromzat közepére fűrészelték be a tégla- vagy köralakú szellőző lyukakat. Elvétve akad még ma is olyan ház, ahol a homlokzati részt paíícsból alakították ki. A fonást pelyvás sárral betapasztották és aztán fehérre bemeszelték. A nemeseknél az oromzat is díszesebb. Egyet kell értenünk Bakó Ferenccel, amikor azt mondja, hogy a ház homlokzata kifejezi a benne lakók gazdasági és társadalmi helyzetét is 17 . A derekasiak cifrább, díszesebb utcai frontot alakítottak ki, hogy lakóházuk feltűnőbb legyen, minél inkább elüssön a partiaktól, de még saját szomszédaikat is igyekeztek lehagyni. Itt a homlokzat már nincs fából vagy paticsból, főleg vályogból, újabban téglából készítik. Általában egy sor vályogból vagy téglából áll az egész. Malterral bevakolják, aztán ezt is fehérre meszelik. A tégla-építkezések óta ismeretes a macskalépcső is. Ilyenkor a tűzfal — a homlokzat neve — „fölé megy a tetőnek vagy 20 cm-rel.
