A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)
NÉPI MŰEMLÉKEK - Cseri Miklós: Adatok Szuhafő népi építkezéséhez
A maga színében hagyott téglát lépcsőzetesen rakják fel". A homlokzati rész egyhangú simaságát különböző vakolatrátétekkcl, vakolat-díszítésekkel oldották fel. A sátortetős házaknál a homlokzati rész kiemeltségének, díszítettségének pótlására az utcafront felőli falat díszítették. Két-három nagy ablakot tettek előre, amit szintén vakolatdíszekkel raktak körül. A régi nemesi házakon kívül vasablak is volt, nyáron pedig salugáter. A homlokzati kiképzés, a vakolatdíszek alkalmazása terén meg kell említenünk a nagy építészeti stílusok hatását a nemesi építkezésben. Ezzel a problémakörrel már részletesen foglalkoztak építészeink 18 . A nemesi családok — miután leköltöztek a Faluderékba —, már nem csupán a területi elhatárolódással, származástudattal, öltözködéssel, cselédség tartásával, organikus közösségeikkel, de lakóházukkal is ki akarták fejezni társadalmi helyzetüket, különállásukat a partiakkal szemben. így a kúria építkezés divatját leginkább a társadalmilag kötelező reprezentáció vágyából, esetleg kényszeréből érthetjük meg l!1 . A megyegyűlésekre, a nagy országos vásárokba járás (Putnok, Rimaszombat, Tornaija stb.). a nagyobb horizontális és vertikális világszemlélet hamar megismertette őket az uralkodó építészeti stílusokkal, a klasszicizmussal, a szecesszióval, az eklektikával. A megfelelő anyagi alap. a már említett utánzási hajlam és ez a társadalmi kényszer tette lehetővé és eredményezte számukra, hogy ezen irányzatok fő stílusjegyeit bevonják építkezésükbe. Ezen tényezők megléte és hatása szintén erőteljesen hozzájárult a két társadalmi réteg elkülönüléséhez az építkezés területén. Az eddig vizsgált néhány szerkezeti elem, munkaszervezeti forma jól kitapinthatóan bizonyította a partiak és a nemesek közti társadalmi különbség visszatükröződését az anyagi kultúra egyik igen fontos területén, a népi építkezésben is. Megfigyelhettük azt a fázisbeli eltérést az építkezésben a nemesek javára, amiről Lajos Árpád ír könyvében11 . Jól megmutatkozik napjainkban a partiak felzárkózási törekvése is. A lépéstartás reális alapjai azonban csak a felszabadulás után érlelődtek meg. A megváltozott társadalmi és gazdasági helyzet eredményezi, hogy a Faluderékba való erőteljesebb beköltözés az ötvenes években figyelhető meg, és a dinamikusabb építkezés is a partiakat jellemzi. A partiak és nemesek oly szembetűnő ellentéte az anyagi és szellemi kultúrában egyaránt eltűnőben van, emléke lassan már csak az öregek tudatában él. Cseri Miklós JEGYZETEK 1 Lajos Á.: Nemesek és partiak Szuhafőn. Borsodi kismonográfiák 8. Miskolc, 1979. 5. 2 Lajos Á. i. m. 16—17. 3 Selmeczi Kovács A.: Csűrös építkezés és gazdálkodás Észak-Magyarországon. Műveltség és Hagyomány XVIII. Debrecen, 1976. 46—48. 4 Lajos A. i. m. 25—32. 5 Manga J.: Palócföld. Budapest, 1979. 35—62. A kérdés összefoglalását lásd még: Bakó F.: A faépítkezés emlékei Heves megyében. Egri Múzeum Évkönyve. V. (1967) 161—240.; Bakó F.: Település, népi építkezés. Heves megye műemlékei I.
