A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ág, Tibor—Sima, Ferenc: Vétessék ki szóló szívem (Bartha Elek)

Tessedik Sámuel pozitív szerepét a könyv néha ismételve is hangsúlyozza. Megismerhetjük részletes élettörténetét, a Praktikus Mezőgazdasági-ipari Intézetben végzett kiemelkedő pedagógus munkáját, műveit és Szarvas városért elkövetett jótéteményeit. Ezenkívül a szerzők megemlítik néhány neves lelkész és pedagógus nevét: Makovicot, Valaskyt, Strakát, Vilimet, Haan Lajost, akitől sok adatot idéznek a szerzők. Haan Lajos foglalkozott először tudományos igénnyel Békés megye történelmével. Szeberényi Lajos nevét a Cabiansky kalendárvdl összefüggésben említik a szerzők. Ö alapította és 1920-tól 1936-ig szerkesztette ezt a szlovák nyelvű évkönyvet, melynek anyagából sokat merített a Tu sa usadíme könyv szerzőpárosa. A könyv befejezéseként megismerkedhetünk a békési szlovákok családi szokásaival a keresztelőtől a halottsiratásig. Végül pedig az ínyenc hétköznapi és ünnepnapi étrend zárja a fejezeteket. Igaz, nem tudományos igényű történelmi munkával állunk szemben, amit a fejezetek címei is bizonyítanak: Adj, jobbágy, adj! Maradunk; Lépked a szlovák az Alföldön; Terebélyes életfa stb., de mégis a konkrét adatok érzékeltetik a szlovák telepesek újrakezdésének hosszú, nem könnyű folyamatát. Történelmi dokumentumok, statisztikai adatok és visszaemlékezések alapján rakják össze a szerzők a Békés megyei szlovákok történetének mozaikját. Néha elfogult, általánosító, de emellett nagyon érdekes krónikaszerű művet vehet kezébe az olvasó. A könyvet 72 illusztráció díszíti és a fejezetek végén megtaláljuk az események időrendi felsorolását 1685-től 1948-ig. Az irodalmi jegyzékben megtalálhatjuk a forrásmunkákat, amelyek a szerzők munkájának alapjául szolgáltak. Tóth Emília Ag Tibor—Sima Ferenc: Vétessék ki szóló szívem Szlovákiai magyar népballadák. Budapest—

Bratislava, 1979. 467. 1. Madách Kiadó. A szlovákiai magyarság folklórja mindmáig igen elhanyagolt területnek tekinthető. Míg Romániában és Jugoszláviában egyre másra jelentek és jelennek meg kiadványok az ott élő magyarság népköltészetéből, közöttük balladáskötetek is, a felvidéki magyar népköltészetről az első világháborút megelőző adatokon túl, jóformán semmit sem tudunk, a folklór, a néprajz egyéb ágairól nem is beszélve. A szlovákiai magyar folklórkutatásnak ezt az elhanyagolt állapotát, a megfelelő tudományos és szervezeti keretek, lehetőségek hiányát, az ott élő magyarság nagy számát tekintve igen sajnálatosnak kell tartanunk. Éppen ezért különös örömünkre szolgálhat, hogy viszonylag rövid időn belül több szlovákiai magyar népköltészeti kiadvány is napvilágot látott. A legújabb ezek közül a most ismertetett kötet, amely eddig a legnagyobb balladaanyagot tartalmazza erről a területről. A Vétessék ki szóló szívem Ág Tibor közel húszéves gyűjtőmunkájának eredménye, aki a közölt anyagot több mint ezer összegyűlt népballadából válogatta össze. Már szimbolikusnak is tekinthető, hogy a gyűjteményt a Kőmíves Kelemenné balladája nyitja meg, s klasszikus balladáinknak még ma is élő varián-