A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Viera Gasparíková: Povesti o zbojníkoch zo slovenskych a polskych Tatier (Ujváry Zoltán)

Viera Gasparíková: Povesti o zbojníkoch zo slovenskych a pol'skych Tatier (Betyármondák a szlovák és a lengyel Tátrából.) Klenotnica slovenskej l'udovej kultúry zv. 11. Vydavatel'stva Slovenskej akaclemie vied. Bratislava, 1979. 356. 1., 29 + 106 kép. A szlovák néphagyomány napjainkig rendkívül gazdag anyagot Őrzött meg az egykori betyárvilág emlékeiből. Szinte az egész folklór területére kiterjednek a betyárokkal kapcsolatos történetek, mondák, dalok, balladák, dramatikus megjelenítések. A betyárok nagyszámú népművészeti alkotásra rákerültek, olyan gazdagon megtermékenyítették a népművészek képzeletvilágát, hogy az idevonatkozó alkotások a népművészet önálló csoportját alkotják. A szlovák betyárok legismertebb alakja Jánosík, aki már-már nemzeti hőssé magasztosulva nemcsak a betyármondák központi alakja, hanem számos irodalmi alkotás, dráma stb. szereplője, zenemű ihletője lett. Az ő alakja kap központi helyet ebben a betyárokról szóló könyvben is. Viera Gasparíková a szlovák elbeszélő folklór kitűnő kutatója több munkájában foglalkozott már a szlovák betyármondákkal, népi elbeszélésekkel. Idevonatkozó munkásságából különösen kiemelkedik a gömöri szlovákok betyárhőséről, Michal Vdovecről írt monográfiája. Széles körű kutatásainak eredményeként fenti munkájában a Magas-Tátra mindkét oldalán élő nép betyárokra vonatkozó hagyományát mutatja be. A szlovák és a lengyel anyag összehasonlító elemzése jelentős tudományos eredményt nyújt. Az összevetés nemcsak az interetnikus kapcsolatok tekintetében fontos, hanem a hasonló tematikának a két nép elbeszélő prózájában való megjelenítése szempontjából is. A kötet bevezető elemző fejezetei áttekintést nyújtanak a betyárkutatás fontosabb kérdéseiről. A betyárokra vonatkozóan nagyszámú publikáció van. Mintegy másfélszáz év óta különböző értékű lejegyzések, gyűjtések jelentek meg a romantikus írásoktól a tudományos munkákig. A betyárok életét, cselekedeteit elbeszélő történetekre általában a monda terminológiája használatos. Azonban — amint a szerző hangsúlyozza — a mondának a folklórban alkalmazott fogalma nem vonatkoztatható minden esetben egyértelműen a betyárokkal kapcsolatos prózára. Egyes történetek a meséhez állnak közel, mások a memoártörténetekhez, ismét mások humoros hangvételükkel az anekdota területére tartoznak. Viera Gasparíková komplex módszerrel közelíti meg az anyagot. Nagy figyelmet fordít azokra a változásokra, amelyek a történelmi, prózai hagyományban megfigyelhetők. Vizsgálataink alapjául mindenekelőtt a szlovák és a lengyel Tátra területének recens néphagyománya szolgál. A betyárhagyomány középpontjában a legismertebb, legnépszerűbb betyár. Juraj Jánosík alakja áll. A róla szóló történetek évszázadok folyamán nagyszámú változatban terjedtek, amelyek nyomán egyre jobban kibontakozik a jelentősége a szlovák nép hagyományában. Népdalok, mesék, mondák keletkeztek tetteiről, cselekedeteiről. Alakját megtaláljuk a legkülönbözőbb népi ábrázolásokon. Juraj Jánosík nemcsak a szlovák és a lengyel nép emlékezetében őrződött meg több mint két évszázadon keresztül. Szép példákat említhetünk vele kapcsolatban a magyar néphagyományból is. A szlováksággal együtt élő felvidéki magyar nép szintén a szívébe zárta az elnyomott nép jogaiért