A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)
MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Szabadfalvi József: Pap Miklós 70 éves
Pap Miklós 1955-ben tett előterjesztést a minisztériumnak egy tokaji helytörténeti gyűjtemény létrehozására, a „tanulók" kisded gyűjteményét azonban ekkor még nem tartották erre méltónak. Ezt 1958-ban újabb előterjesztés követett, több eredménye azonban ennek sem lett. Az 50-es évek második fele újabb költözködést hozott. A hídépítés miatt szükségessé vált az egykori asztalosraktár, s 1958-ban a gyűjteményt áttelepítették a görögkeleti templom félig romos és ablaktalan épületébe. A gyűjteményt csak alkalomszerűen, ünnepek és rendezvények alkalmával tartották nyitva, de még így is sok magyar és külföldi vendég megtekintette. Közben már a támogatás is megérkezett, a községi tanács előbb évi 2000, majd már 4000 forinttal dotálta. Ezt installáció készítésére és gyűjteményi anyag vásárlására fordították. 1960-tól a járási tanács biztosított évi néhány ezer forintos dotációt a kis intézménynek és havi 300 forintot a vezetőnek. 1959-ben a templomot — a helyi tanács és a népfront kezdeményezésére —, a Magyar Ortodox Adminisztratúra a múzeum céljára — térítés ellenében — átadta. Ezt követően a járási tanács támogatásával, több mint 200 ezer forint támogatással belsőleg felújították a templomot. A felújított épületben a kiállítás 1961. június 24-én 11 órakor nyílt meg. A kiállítás őrzését a nyitvatartás alatt, általános iskolai tanulók látták el. Ugyanakkor kezdődött meg egy újabb, teljesebb kiállítási anyag összegyűjtése. A forgatókönyvet 1962-ben a Művelődésügyi Minisztérium Múzeumi Főosztályának megbízásából, Balassa íván vezetésével Komáromy József, Kernenczei Tibor és Patay Pál készítették el. Az új állandó kiállítás 1962. október 28-án nyitották meg. A kiállítás a következő egységekből állt: Tokaj geológiai viszonyai és őskora, A szőlészet és borászat története, A város története, Tokaj-Hegyalja képzőművészete. Az 1963. év ugyancsak jelentős változást hozott a tokaji múzeum életében. A múzeumi törvény értelmében tagjává vált a Megyei Múzeumi Szervezetnek. Ekkor lett tiszteletdíjas múzeumvezetője a kis intézménynek Pap Miklós. 1983ban a Helytörténeti Gyűjtemény a következő gyűjteményegyüttesekből állt: 175 régészeti, 104 helytörténeti, 81 iparművészeti, 64 irodalmi, 315 numizmatikai, 38 képzőművészeti, 574 néprajzi tárgy, 19 térkép, 237 fénykép, 568 filmnegatív, 36 metszet, 181 okmány és 260 egyéb adattári anyag. Pap Miklós már ekkor hozzákezdett egy újabb objektum megszerzéséhez, pontosabban megszervezéséhez: a görög templom melletti, egykori görög pince megszerzéséhez és kiállításszerű bemutatásának biztosításához. Ez azonban csak egy évtized múltán, 1974-ben valósulhatott meg. Elsősorban azért, mert a pince bejárati folyosója berogyott. Az új tárlat a Bethlen Gábor u. 16. sz. alatti ház reprezentatív présházában indul, innen nyitottak lejáratot a görög-pincébe. A Pincemúzeum látogatottsága 1974 és 1981 között 20 és 26 ezer között mozgott. Az új borászati kiállítás elkészülte szétzilálta a templomi, régi állandó kiállítást. Az új kiállítás elkészítésének nem akadt gazdája, illetőleg bebizonyosodott, hogy a templom belső tere tulajdonképpen nem alkalmas múzeumnak, nincsen raktára, nem fűthető, nem alakítható ki benne munkaszoba. Ezért a megyei Múzeum Igazgatóság visszaadta az épületet a helyi tanácsnak, miután a teljes belső teret felújította. Ezután a templomot a község művelődési házának üzemeltetése mellett, a helyi Zilahy György művészetbaráti kör, illetőleg nyaranta, a tokaji nyári képzőművészeti táborok kiállításaira hasznosították.