A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Szabadfalvi József: Pap Miklós 70 éves

Ezzel egyidőben nyílott lehetőség egy új, reprezentatív, copf stílusú, görög kereskedőház, az ún. Karácsony-ház (Bethlen Gábor u. 7.) megszerzésére Tokaj főterén. Az új épület megszerzése ügyében Pap Miklós hallatlanul sokat tett, levelezett, szövetségeseket keresett, tárgyalt, meggyőzött, akkor is bízott a sikerben, amikor már más alig. A vásárlás — a megyei tanács pénzén — 1978-ban végül realizálódott. Közben a kulturális kormányzat 1975-ben az intézmény nevét Tokaji Múzeumra, változtatta. Ezután kezdődhetett meg a Tokaji Múzeum életének újabb szakasza, az új épület teljes műemléki felújítása. Az Országos Műemléki Felügyelőség a felmérést 1978 őszén kezdte meg, a kivitelezés pedig előreláthatólag 1983-ban befejeződik. A történelmi kisvárosnak tehát 1984-re nyílhat meg a táj történetére és kulturáils életére kitekintő reprezentatív múzeuma és kiállítása. A Tokaji Múzeum több mint harmincéves harcát lényegében egyedül Pap Miklós vívta, a támogatást is maga szervezte, szorgalmazta. Álljon itt az előbbiek kiegészítésére és bizonyítására még néhány adat a Pap Miklós által szervezett időszakos kiállításokról. Lehet, hogy ezek nem mindegyike volt nagy kiállítás, de ennek minden munkája, a koncepció kidolgozása, az anyaggyűjtés, a kivitelezés és a bemutatás is mind az ő kezemunkája volt. Segítője is csak akkor akadt, ha azt maga szervezte. 1948 és 1981 között 44 kiállítást rendezett. Készített történeti, irodalmi, néprajzi, politikai, képzőművészeti, gazdaságtörténeti stb. tárlatokat. Álljon itt ebből néhány a készítés évszámával: Az 1848-as szabadságharc (1948), Hegyalja képzőművészete (1960), II. Rákóczi Ferenc-emlékkiállítás (1963), Halászat-vadászat (1965), A Tanácsköztársaság napjai Tokajban (1968), Tokaj élete képekben (1969), Hegyaljai borcímkék (1972), Magyar várak (1978), Hegyalja irodalmi emlékei (1980). Magyar írók kapcsolatai Tokajjal (1981). Pap Miklós irodalmi munkásságot is folytatott, a szó szorosan vett értelmében vett irodalmi, 1955 és 1960 között több történeti játékot írt, Rákóczi Tokajban, Balázs deák, Aranyágacska és Bige Márton botja címmel. Mind a négyet előadták Tokajban, Tokaj c. útikalauza 1963-ban jelent meg. Több tanulmánya jelent meg elsősorban megyei kiadványokban: A tokaji termelőszövetkezet története (Borsodi Történeti Évkönyv, I, 1969), Tokaj legújabbkori története (Borsodi Történeti Évkönyv, V. 1974), Tokaj iskola- és művelődéstörténete a felszabadulásig (Borsodi Történeti Évkönyv, VI. 1979), A XVII—XIX. századi Bodrog és Felső-Tiszái halászrendtartások (megjelenés alatt), a tokaji borról pedig most van egy nagy terjedelmű kézirata a Gondolat Könyvkiadónál. Készített és beküldött jó néhány pályázatot a megyei és országos helytörténeti és néprajzi pályázatokra. Itt többször nyert megyei első díjat, elsősorban politikatörténeti pályamunkáival: „A Tanácsköztársaság napjai Tokajban", „Tokajiak a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban", „Tokaj felszabadulása". Két második díjat nyert 1975-ben és 1980-ban az országos „Tanító múzeum" pályázaton, „A tanulóifjúság múzeumpedagógiai foglalkozásának lehetőségei és gyakorlata a múzeumban", ill. „Egy vidéki kis múzeum kapcsolata más művelődési intézményekkel" címmel. Mindezeken kívül több anyaga félkész vagy kész kéziratban van: így pl. a helyi gyufagyár és konyakgyár története, Tokaj földrajzi nevei, a település híres pincéi, műemlékei stb. A megyei Múzeumi Igazgatóság most adja ki „Két hegyaljai napló" c. kéziratát.