A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Ladányi József: „Két évszázad magyar festészete" c. kiállítás megnyitójára

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK .aMMMBJJWMMBBBawmft HUM!IIMUl flHIIWHIiH IWIHHIIIIIM „Két évszázad magyar festészete" e. kiállítás megnyitójára Egy nemzet társadalomépítésében, s jövőjének eredményes megalapozásában döntő saját történelmi múltjának ismerete, e múlt progresszív elemeinek feldolgozása, hasznosítása, s alkotó továbbfejlesztése. Különösen fontos ez a fejlett szocializmust építő társadalomban, ahol reálisan, marxista elemzéssel kell szembenézni a régmúlttal, a történelmi közelmúlttal és jelenünkkel. Nem új igénye ez társadalmunknak. A történettudományban, a művészetben az 1980-as évek elején megkezdődött ez a folyamat. Űjra kellett értékelnünk olyan jelentős történelmi eseményeket, mint a Tanácsköztársaság, a két világháború közötti magyar munkásmozgalom, a nemzetiségi politika a XIX—XX. században, második világháborúban vállalt szerep. E munkában meg volt és meg van a feladata a múzeumnak is. Az emberi kultúra értékeinek .gyűjtése, feldolgozása elő kell, hogy segítse marxista történelmi önértékelésünket, múltunk egyértelmű tisztázását. Ennek megfelelően mindazt, ami érték meg kell menteni a jelennek, s használni kell a jövő alakításában. A múzeumok fontos dokumentatív, értékmegőrző funkciójuk mellett a szocialista tudatformálásban legtöbbet azzal tehetnek, hogy a meglevő értékek új szintézisével hasznosítható, s társadalmi gyakorlatot segítő új értéket hoznak létre. Ebben van közművelődési funkciójuk is. A hagyományőrzés és -ápolás, ha nem talál befogadó, alakítható közegre, s ha nem vesz részt ebben a napi társadalmi gyakorlatban, öncélúvá válhat. Ma már ez a társadalmi igény alakítja a múzeumok munkáját. A múlt század végén a Borsod-Miskolczi Közművelődési Egyesület által alapított múzeum kezdettől céltudatosan gyűjtötte a nemzet és a szűkebb pátria történetének, életének és képzőművészetének emlékeit. A muzeológiai tevékenység fejlődése, vagyis a műtárgyak, a kultúrtörténeti emlékek gyarapodása következtében természetesen egyre szűkebbnek bizonyult a XV. század második felében épült egykori iskola épülete, ahol a látogatók 1902-től kaphattak képet tematikus kiállításokon keresztül megyénk gazdag múltjából. A felszabadulást követő rendkívüli horderejű gazdasági és társadalmi változások a kulturális területen is komoly előrelépéseket hoztak. A közös tulajdon, a közös eszméhez kapcsolódó társadalmi rend még fokozottabb hangsúlyt fektetett közös múltunk tárgyi és írásos emlékeinek megőrzésére, ápolására és megismertetésére. Ennek vonulataként a múzeumi szervezet dinamikus változásokon ment keresztül. E dinamikus változás lemérhető a múzeum agi-