A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

MUZEOLÓGIAI KÖZLEMÉNYEK - Ladányi József: „Két évszázad magyar festészete" c. kiállítás megnyitójára

tativ erejének erősödésében, amely agitatív erő abban rejlik, hogy világnézeti, politikai, társadalmi, gazdasági céljaink magyarázatához szemléletesen tárgyi bizonyítékokat is mellékelni tudja. De megmutatkozik abban is, hogy a megyei múzeumi szervezet munkáját nemcsak általános közművelődési hasznáért értékeljük nagyra, hanem tudományos eredményeiért is. A miskolci Herman Ottó Múzeumban folyó tudományos munka országosan is az élvonalba emelkedett. Ezt reprezentálja a Művelődési Minisztérium 1979-ben hozott rendelkezése, amely a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Múzeumi Szervezetet az ország kiemelt tudományos kutatóhelyei közé sorolta. Ez a megtisztelő besorolás csak öt megyei múzeumi igazgatóságot érint a 19 közül. A Herman Ottó Múzeum — 20 tudományos dolgozójával — napjainkban a társadalomtudományi kutatások legnagyobb és legjelentősebb megyei bázisintézménye, amely következetes kiadványpolitikát folytatva, közel 250 külföldi intézményhez juttatja el kutatási eredményeit, az országhatárokon túl is megismertetve, népszerűsítve az itt folyó tudományos tevékenységet. Ez a nagymértékű fejlődés a megye párt- és állami vezetése előtt is egyre meggyőzőbbé tette azt a tervet, hogy ennek a jelentős munkának megfelelő körülményeket kell teremteni és ezáltal biztosítani a továbblépés a távlati fejlődés lehetőségét. A megyei tanács végrehajtó bizottsága néhány évvel ezelőtt fogadta el azt a határozatot, amely a megyei múzeumi szervezet új központi épületének létrehozására tett intézkedéseket. Jóleső érzés, hogy az elfogadott javaslat megvalósult és a beruházók, tervezők kivitelezők munkája eredményeként most átadhatjuk a múzeum új központi épületét. Az új központi épület jó néhány problémánkat megoldja. A legkomolyabb eredménye az, hogy a 200 000 darabot meghaladó, felbecsülhetetlen értékű műtárgy és dokumentációs gyűjtemény megfelelő raktározási körülmények közé került, és így a múlt kultúrtörténeti emlékei és a bennük felhalmozódott ismeret- és forrásanyag, művészeti érték átmentése biztosított a jövő nemzedéke számára is. Itt nyert elhelyezést a múzeum közel 50 000 kötetes könyvtára, amely így már a társadalomtudományi kutatók rendelkezésére bocsátható. Külön öröm, hogy az új központi épület használatbavételével a múzeumi szervezet kiállító területe 700 négyzetméterrel megnőtt. A múzeum közművelődési lehetőségeit is tovább fokozza, hogy a Papszer utcai öreg épületben kb. ugyanilyen nagyságú kiállítási tér kerül kialakításra, ahol kiállításra kerülhet a Herman Ottó munkásságán keresztül komoly tradíciókat hordozó természettudományi gyűjtemény. Az egykori Kossuth utcai képtárban megvalósulhat a legújabb kori történelmünket magában foglaló állandó eszme- és politikatörténeti kiállítás. A megyének az ország gazdaságában elfoglalt helye ugyanis arra kötelez bennünket, hogy a munkásmozgalom és a politikatörténet kapjon méltó helyet tudományos és közművelődési intézményeink mindennapi munkájában. A történeti Borsod megye és annak székvárosa Miskolc, a lehetőségeihez képest mindig támogatta a képzőművészet ügyét. A Balogh Bertalan által kezdeményezett század eleji felvidéki vándorkiállításokat a megyei tanács dísztermében rendezték meg. Az itteni vásárlásokból került a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe több Fényes Adolf- és Szinyei Merse Pál-festmény, amelyeket a ma átadásra kerülő kiállításon láthatunk. A miskolci művésztelep kialakítása a város művészetkedvelő áldozatvállalásának újabb bizonysága. Ez