A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Petercsák Tivadar: Adatok a hegyközi népi állatgyógyításhoz

Adatok a hegyközi népi állatgyógyításhoz A hagyományos paraszti állattartáshoz, az állatok gondozásához szervesen hozzátartozott az előforduló betegségek gyógyítása. A mostoha természeti körülmények és rossz gazdasági viszonyok között élő hegyközi lakosság számára az állat, főleg a szarvasmarha komoly értéket jelentett. Használták igavonásra, teje nélkülözhetetlen volt a háztartásokban, de a tejtermékeket és a szaporulat egy részét piacon, vásárokon értékesítették is

1

. A szarvasmarha védése, gyógyítása létérdeke volt a parasztságnak. Az 1940-es évekig a közelben csak Sátoraljaújhelyen és Göncön volt állatorvos, de csak a legritkább esetben fordultak hozzá. A legtöbb parasztember ismer néhány gyógyító eljárást, de egy faluban csak néhány olyan férfi akad, aki veszély esetén hozzá is mer nyúlni az állathoz

2

. Ezek általában idősebb, értelmesebb gazdák voltak, akik tudásukat tapasztalati úton szerezték. Pusztafaluban a Hornácki család tagjai voltak híres állatorvoslók. Az ilyen gazdákat a faluban hozzáértő embernek (Pusztafalu), szakértőnek (Füzér) nevezték. A nőknek viszonylag jelentéktelen szerepük volt az állatgyógyításban. A férfiak mellett segédkeztek, és előkészítették a különböző növényi és ásványi szereket. A tehénnél a rontás és a szemrül esés elhárítása azonban kizárólag a nők feladata volt

3

. A Hegyközben a pásztoroknak kisebb szerepük volt az állatgyógyításban. Füzérkajatán viszont egy régi pásztorfamília, a Szabó család férfi tagjaihoz fordultak betegség esetén. Komolyabb szakembereknek számítottak a kovácsmesterek, akik elsősorban a láb és a pata betegségeinek gyógyításához értettek, de egyéb bajokat is sikerrel orvosoltak

4

. Nagyon értett az állatgyógyításhoz a Pusztafaluból származó és Pálházán élő Bacsó Mihály kovácsmester. A gyógyítást Balogh József kovácstól tanulta Sátoraljaújhelyen, de tanult pásztoroktól is. Egészségügyi tanfolyamot végzett, sőt egy Göndör nevű állatorvostól is ellesett néhány gyógymódot. A saját állatain is tapasztalt bizonyos gyógyító eljárásokat"'. Az idős parasztemberek mellett ő látta el tanácsokkal a környező falvak állattartó gazdáit vagy maga kezelte a beteg jószágot. Az állatgyógyítással foglalkozók munkájukért rendszerint semmit nem kértek, de a gazdák mindig megkínálták őket legalább egy kis itallal

6

. A parasztságnál régebben az embereken előforduló bajokat is házilag orvosolták, de a népi állatgyógyítás sokkal ésszerűbb, többször vesz igénybe hatásosabb szereket, mint az embergyógyítás. A nép állattani ismeretei pontosabbak és széles körűbbek, mint az emberi szervezetre vonatkozók, ezért eredményesebben és racionálisabb módszerekkel gyógyítottak állatot, mint embert'. Az állatgyógyítással foglalkozók általában ismerték a betegségek okát, rendszerint rossz takarmányozásra, hanyag bánásmódra gondoltak. A szarvasmarha betegségeinek gyógyítására racionális módszereket, tapasztalati úton megismert növényi és ásványi szereket alkalmaztak, csak a rontást és szemmel verést gyógyították irracionális, babonás eljárásokkal. A továbbiakban a szarvasmarhára vonatkozó racionális gyógymódokat közlök az abúj-zempléni Hegyközből

8

.