A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - D. Varga László: Ung vidéki faragó pásztorok

7. kép. Karcolt díszítésű sópotrok. 8. kép. Karcolt díszítésű szarv. Készült Eszterhayi Károly részére. Hossza 80 cm. Lakásdísznek készült. Lengyel János munkája, 1906. Felirata M. S. 1969. Babincsák János Magassága 10 cm. munkája. Varga László—Bogoly János felv. Varga László—Bogoly János felv. Babincsák János stílusa, vonalvezetése nehézkesebb, ennek ellenére gyűrűzéses mintái szemre valóak. Olyan csipkéket mart (karcolt) bele a gyűrűkbe, melyek áramló víz hullámaira emlékeztetnek. Ügy helyezte el tehát a csipkéket a karcolt felületen, hogy félkör alakú karcolásai szimmetrikusan fedik egymást. Egyik ismert ivószarujára is jellemző a körkörös díszítés, melyhez tulipánok kapcsolódnak. Az ő munkáin már gyakrabban találunk figurákat: nyulakat, fácánokat, vadászfigurákat, vadászjeleneteket. Ez abból adódik, hogy gyakran forgott vadászok közt. Egyik szaruból készült sótartójára legelésző gulyát karcolt. A pásztori faragást mindenekelőtt a pásztori életforma határozta meg, amely lényegesen különbözik a paraszti vagy más társadalmi réteg életvitelétől. A zárt közösségi élet volt az az erő, amely mentesíthette a pásztorokat — esetünkben a pásztorművészeket —, más külső közösség, társadalmi réteg ízlésének hatásaitól. Ezt aztán szívósan magáénak tudta és érezte. Ha egy másik faragó pásztornál újabb díszítési motívumokat, elemeket fedezett fel, nem állta meg szó nélkül, hogy meg ne jegyezze: „ez nem az igazi".