A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Selmeczi—Kovács Attila: Kézimalmok a Zempléni-hegyvidéken

3. kép. Keretes kézimalom 1781-ből. Gibárt Megay Géza felvétele, 1932 után. számmal rendelkező, teljesen hasonló kézimalom Nyíriből

0

, valamint több, évszám nélkül is múlt századinak tartható példány. A keretes, tőkés kézimalomforma használatának jelentőségére utal széles táji kiterjedése. Nemcsak a hazai hegyvidéken vagy a Kárpátok övezetében ismeretes, hanem Európa különböző területein is

7

. Ugyanezt már nem mondhatjuk el a hajtórudat fordított L alakú tartókarral rögzítő formai variánsról. Ennek szórványosabb előfordulása abból adódhat, hogy kevésbé tudott olyan stabilitást biztosítani a hajtókarnka, mint a keretszerű kiképzés, különösen, ha azt átlósan rögzítették a tőkére. Az 1. képen látható ezen sajátos szerkesztést sem köthetjük meghatározott tájegységhez, mert —. ha szórványosan is — szintén széles táji megoszlást mutat

8

. Mivel e több évszázados múlttal rendelkező, meglehetősen elterjedt tőkés kézimalomformán belül lényeges szerkezeti eltérést vagy változást nem találunk, joggal feltételezhetjük, hogy használatának módja sem térhetett el a recens adatokkal megragadható szerepkörtől. 4. kép. Keretes kézimalom 1920-ból. Makkoshotyka. Selmeczi Kovács Attila felvétele, 1978.