A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Tóth Péter: A szőlőhegyek védelme Sajószentpéteren a XVIII. században

fizessen. A' kik pedig Határ köveket akarnak tétetni, minden határ kötűl 24 és 24 pénzt fizessenek. VII. Articulus: Mivel hogy nem csak a' Mesgyékben, hanem a mesgyékhez közel lévő fákis a' Szomszédoknak, gyűkerével, ágaiv:' és árnyékával ártalmasok; és egyszersmind alkalmatosságot is adnak kivált a' gyümölcsnek idején, az ottan járó szomszédok és munkások ellen való neheztellésre, gyanuságra és háborúságra; azért a' szomszédok kőzött .való kár tételnek és veszekedésnek el távoztatására nézve, az ollyan Fát, a' mellynek derekát az mesgyén kívül egy lépéssel, a' fejsze nyelével el érheti, a' Tanács tartozzék ki vágni, a' sérelmes szomszédnak requisitiójára, és az egy forint sallariumot fizessen. VIII. Articulus: A' ki a' Víz árkot maga szomszédgyának szőllejére viszi annak consensusa nélkül; vagy pedig a' mesgyékben az árkolással, és a' főidnek maga részére való húzásával a' szomszédoknak kárt tészen; tehát efféle hatalmaskodásért hat forintra büntettessék, és a' kártis meg fizetni tartozzék. IX. Articulus: Senki más mesgyéjét ki ne hánnya, árokját bé ne tőlcse, gyümölcs fáját vagy szőllő töveit ki ne vagdallya, és maga szőllejében által ne homliccsa hat forint büntetés alatt; hanem a' kinek sérelme és panasza vagyon keresse meg a' Bírákat, és maga dolgát azok által igazíttassa. X. Articulus: Minden szőllős Gazda és annak cselédgye, a' maga szőllejében igaz úton járjon, és munkásitis igaz úton vezesse; nem a' szőllőkön és a mesgyéken által és keresztül; a' kik pedig ekképen cselekszenek, és a' panasz ellenek bé jő; mind annyiszor 50 pénzre büntettetnek. XI. Articulus: A' szőllő Hegyeken kóborló, kártévő és gyümölcs lopó cselédek meg kapatván kalodában tétessenek és keményen meg verettessenek, vagy is az ő cselekedeteknek érdeme szerint, más lopóknak és tolvajoknak büntetésével magistratualiter büntettessenek. XII. Articulus: A' szőllő Hegyek kivált képpen az Hites Kerülőknek vigyázásokra bizattatnak, a' kik az ottan kóborlókat, kártévőket és tilalom rontókat meg foszszák és a' kalodában bé hozzák; vagy pedig ha Gazda ember, az Elöljáróknak bé adgyák; Bertalan napjátúl fogva pedig Simon Juda napjáig azoknak őrizetekre, az Kerülőkön kívül is elegendő Hites Szőllő Pásztorok rendeltessenek. A törvények tehát az összes szőlőheggyel kapcsolatos dolog elintézését a magistratusra bízták, a tanácsbéliek pedig mindig a legnagyobb lelkiismex*etességgel jártak el. Az intézkedések vezérfonala kétségkívül az egyéni érdek szem előtt tartása volt, fontos szempont azonban az is, hogy minden hasznosabb, „mint sem az egész Szőllőknek pallagságra menni." A tanács feladata hármas volt: 1. megelőzni a vitákat és kártételeket; 2. ha mégis akadtak ilyenek, kinyomozni az igazságot; 3. megbüntetni a kárt okozókat és megtéríttetni a szenvedett kárt. A következőkben azt kell megvizsgálnunk, hogyan teljesítették a törvényből fakadó feladataikat a tanácsbéli személyek. Sajnos, csak néhány olyan esztendő volt a XVIII. század második felében, amikor a jegyzők minden tanács elé került ügyet, még a legapróbbakat is prothocolláltak. így nem maradt fenn annak a leírása, hogyan ment végbe a Gergely napi szemle. Az utak és mesgyék eligazításának ügyében kétszer járt el a magistratus, mindkétszer a károsultak megkeresésére. 1780. április 24-' n Mattsi Gáspár vitte ki a Bábony Völgy nevezetű Promontorium „B. Birák Urajmékat", mert a mesgyét a szomszéd szőlő tulajdonosa be akarta ültetni. A helyszínelő tanácstagok bebizonyították, hogy mindkét félnek kárára lenne a mesgye elzárása, s a helyszínen kézfogással ki is békítették a haragosokat, a ivőre nézve pedig jegyzőkönyvbe vették, hogy ha bárki is violálni fogja ezt a barátságos megegyezést, a szőlő mesgyéjén szenvedjen el huszonöt pálcát.

12 A másik ilyen eset 1783. április 10-én volt, amikor Bolló