A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: „Vendéglátó házak", fogadók Miskolc és Mindszent határán a 18—19. században

3tio. Az első kortsma ház, 3. üveg ablakokkal, két levert lábú lotzákkal, és egy hosszú Bikkfa asztallal, 1. belől fűtő kementzével, jó ajtóval találtatott. Az pitvarában vagyon egy rossz oldal házatska, pléhes ajtajával egy romladozott kályhás kementzével, ablak hijjával az Pitvara alatt vagyon egy ravott Pintzétske, mellynek a padlásához kívántatik 3 vagy 4 darab hasított Padlásfa. Az Pitvarnak vagyon 2 ajtaja, hevederjeivel és Sarkvasaival együtt, de az kémény semmire való lévén, az ház falainak rupturaival együtt egészben renováltatni kelletik. 4do. Vagyon az udvaron egy jó kőből rakott kerekes kút, melly is még ujj lévén mind ravásfái, mind vállujja jok, vagyon hozzá tíz öl finom gömbölyű lántz, és egy jó vasas veder. 5to. Az Udvar is jó hasíttatott karókkal, és sövénnyel vagyon bé kerítve, de az tövissé már le töredezvén renováltatni kell, Vadnak ugyan már fel állított kitsiny, és Nagy kapu fél fái, mellyekre is hogy még kapuk és ajtó tsináltassanak . . . szükséges."

35 Mindenképpen a fogadóval szembeni fokozott igényre, s a koronauradalom anyagi lehetőségeire utal, hogy az 1780-as években elkészültek a vendéglő új tervei, majd később meg is valósult egy istálló és egy nagy befogadó képességű kocsiszín építése. A fogadó lassú, de folyamatos továbbépítésére, fejlődésére utal a diósgyőri koronauradalom 1832-es összeírása. Az összeírás a Zöld Fa vendégfogadót a legnagyobb ilyen jellegű építményként említi Miskolcon. Ezért érdemel kiemelt figyelmet mindkét időszak építkezése. Az Országos Levéltárból előkerült újabb dokumentumok szerint, már 1779-re elkészültek a továbbépítés műszaki rajzai'

1

'

1

. E nyolclapos feljegyzésből a következők derülnek ki. 1777-ben ilyen jellegű kérés a diósgyőri koronauradalomtól felkerült a Kassai Kamarához, innen a Pozsonyi Kamarához, majd Bécsbe az Udvari Kamarához. Itt 1779-ben hagyták jóvá, s ugyanezen az úton érkezett vissza az engedély. 1780-ban a diósgyőri koronauradalom prefektusa, Szőllősy Ferenc kijelöli az épületek pontos helyét. Az új objektumok, kiegészítő egységek felépítésére „a Sárkány-telken, Zsámbéki nevű görög kereskedő háza mellett" kerül sor

37

. Tervezője Johann Jung (1. kép). Az építkezéssel párhuzamosan érdemes megemlíteni, hogy a 18. század végén —, ahogy ez Indenczy Antal diósgyőri prefektus egyik feljegyzéséből kiderül — Miskolcon mindössze három fogadó, illetve szálloda van. Egyik a Zöldfa, amely a város határában van, s így messze esik a piactól. A másik a mai Széchenyi és Kazinczy utca sarkán álló Három Rózsa, amelynek ekkor még csak két szobája van. A harmadik a Korona, ahol mindössze négy szoba áll a vendégek rendelkezésére

38

. Ez a városi állapot csak lassan változott meg. de ezt jól dokumentálja a Zöldfával is kapcsolatos 1832. évi kamarai, illetve uradalmi összeírás. Eszerint ,,ez az épület a Mindszent utcában áll, a város bejáratánál, az Agg-otthon táján, az ország uton, jól látható helyen, a 352. számú telken (ti. az 1817-ben készült Domby-féle városi telkes-térkép alapján). Ez is jó anyagból, szolidan épült, emeletes, jó állapotú zsindelytető alatt. — Az emeletén középen van egy négyzetes, kitéglázott csarnok, s ebből mindkét irányba szűk bejárat az utcára néző négy ablakos terembe, emellett balról két, jobbról egy szoba folytatása képen, a jobb oldaliból bejárat a konyhába, ebből pedig a csarnok folyosóra. A konyha mellett kétüléses árnyékszék, a fel járati lépcső a padlásra. — A folyosó másik oldalán is van két kis szoba, mindezek