A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: „Vendéglátó házak", fogadók Miskolc és Mindszent határán a 18—19. században

2. kép. A Zöldfa Fogadó telekbeépítetsége a 19. század első harmadában a termek is fapadlózatos mennyezetűek, fazekaskályhák, négyszárnyú ablakok zöldre festett ablakkeretben, a kapuja festetlen. A belső két szoba is mennyezetes, de téglapadlós, négyszárnyú ablakokkal, fazekas cserépkályhákkal. A folyosó is mennyezetes, meghosszabbítása boltozatos. — A földszinti részen az utcai kapubejárat jobbról, a nagyivó félmagasan festett, a borivó szép nagy terem boltozva, van négyszárnyú ablaka kívülről vasráccsal biztosítva, gömbölyű öntöttvas kályhákkal; ennek a helyiségnek az udvar felé folytatása egy keskeny folyosó, ahonnan két különálló szobácska nyílik. A bal oldali ajtóbejárat mellett két szobácska a korcsmáros lakásául, ezekben két négyszárnyú ablak, vasrácsos, mindkettőben cserépkályha. A másik szobából nyílik a konyha, ez pedig a folyosóra nyílik. A konyha mellett kétrészes árnyékszék, mellette falépcső az emeletre, s lefelé a boltozott pincébe, ahol 30 hordó gönczi bor fér el. — Az udvaron jobbra van a nagy-istálló (=állás) vakolatlanul építve zsindelytető alatt 32 ló és 10 kocsi számára, tágas kapukkal, ezekből az egyik az udvarra, a másik utcára nyílik. — Az udvar közepén kút kikövezve, kávája fa, teteje is keretes-szerkezet. Hátul van a konyhakert kőfallal kerítve az udvarral együtt. Az egész épület az udvarral 723 3/6 négyszögöl, a kert 248 5/6 négyszögöl, együtt 972 2/6-od négyszögöl, összértéke bécsi értékben 18 234 f. 24 7/8 x. forgalmi pénzben 7293 f. 46 krajcár."

39 (2—3. kép). Az épület, illetve a vendégfogadó ebben az időszakban, azaz a 19. század közepén élte fénykorát. A vonatkozó adatok száma innen folyamatosan gyérül, az 1848-as szabadságharcot követő időben pedig szinte megszűnik. Történetét,