A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 19. (Miskolc, 1981)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István: „Vendéglátó házak", fogadók Miskolc és Mindszent határán a 18—19. században

ták". „A város népe előbb felszólította a tiszttartót a lebontásra, de ő azt mondta, hogy nem teszi", de ,,. .. fordítsa oda a város hová akarja*'. Mikor a lebontott fákat elszállították az ispotály felé „az Mindszenti utzán egy Tóth ember ... ki mondatott Mindszenti pintzék között való Kortsmárosnak lenni, . .. circiter öt darabbul álló horgas fákat. .. lerángatott."32

. Ebből következik, hogy: az 1718-as határozatot követően elkészült a Csabai kapun kívül, a „város földin" a vendégfogadó, s ezt 1721 elején „az földből funditus ki hányták", a vert falú ház gerendáit, ágasait is széthordták. Arról nem szólnak a feljegyzések, hogy az új épület milyen körülmények között, mikor és milyen formában épült fel, a levéltári anyag csupán arra utal, hogy 1737-ben .,. . . Városunk Csabai kapunál levő korcsmája az Szekér Színnel együtt exárendáltatott Mészáros Pál uramnak."

33 Ekkor tehát már nemcsak a korcsma épületének, hanem az éjszakai fogadásra is alkalmas szállodaszerű építménynek kell állni. Egyértelműen utal erre a szekérszín megléte. 1744-ben a Fogadónak Miskolc felé eső részén vezető utat, a korábbi Kenő utcát Zöld-fa utcának nevezik először. A város ez irányú terjeszkedését érzékelteti Leveles E. megjegyzése, aki szerint ebben az évben „tovább épül a Csabai kapunál levő kis telep"

34

. Egy évvel később, tehát 1745-ben a város deputációt küld ki, hogy írják össze a város „Vendég Fogadójának, 's kortsmáinak állapotát, vegyék számba az épületek állagát és ingóságait." A bevezető sorokból, de az összeírás anyagából is kiderül, hogy egyetlen fogadóról és hét városi korcsmáról van szó. A „Jésus kúttyánál való", a „Serházzal átal ellenbe levő", a „Tetemvárba vagyon . . . sindeles korcsma", „az újj város nevű uttzába, egy jó Fa épülletü kortsma ház", a „Szíjgyártó nevű Funduson egy régi épülletü újonnan náddal kötött kortsma ház", „Az Piatzon a Mészár Székek mellett való", és végül a „Sérafi funduson vagyon . . . gazzal fedett kortsma ház" mellett a „Csabai kapuba levő vendégfogadó" az egyetlen, vendégfogadásra is alkalmas városi kezelésű építmény. Ennek a fogadónak az állapotáról a deputáció a következőket jegyezte fel: „Előbenis ki menvén az Csabai Kapuba levő vendégfogadóba, ottan minemű épülletet találtattak láthatni rendel. lno. Az Hátrusó két vendég Fogadó házakba vágynak négy lótzák, négy Pléhes ajtók, kultsaival és három fordítókkal, az ötödik ajtó, retesszévei és retesz fejével, 5. jó kétfelé nyíló ablakok és ugyan egy, egyes üveg ablak, egy asztal, két ótska kályhás kementze, egy konyha, egy Deszka nyoszolya, 1. padra járó ajtó, egy heveder hijjávai, 1. veteményes kert, 18. megy fával, romladozott sövénnyel, 3. ablakra való táblák, egy heveder, és két Sark vasak hijjával, melly házak is jó Sindelezet alatt vadnak. 2do. A szekér állás is jó Sindelezett alatt lévén, az melly tapasz hijja vagyon, azt előbbeni Vendégfo^ :dó arendatora, Ferentzi György niventationem (?) .. . temporis tartozván juxta aestimationem Dnorum Deputatórum ad ungd. 5. factam reparaltatni, jó tapaszunak találtatott, vagyon pedig az állásba három hosszú vállú, mellyek az egyik ódalot az állásnak végig érik, az másik ódalába pedig, se vállú, sem jászol nintsen, két két fele nyiló deszkás kapuival, de egyikk ostora hijja, és egy kis ajtóval, minden gazságtul szépen ki tisztítva.