A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Történeti közlemények - Dobosy László: Ózd feudális községi pecsétje

véset van, hanem egy ötágú, stilizált korona, melynek középső ága egy keresztben végződik. A korona alatt van a helység jelölése, azonban a vésnök Ozd három betűje közül csak az O és D betűket véste ki tisztán, míg a Z betűt csak sejteni, feltételezni lehet. Mintha a D függőleges szára mellett jelölte volna. Erről hiányzik a hármas kalászú búzabokor, de megtaláljuk rajta az ekevasat és a csoroszlya! Mindkettő az előzővel ellentétben hegyével lefelé, a használat közbeni állásban van ábrázolva. 3. kép. Az 1821-ben használt pecsét Ez az 1821-es pecsét nyomója finomabb kidolgozású volt. Űgy vélem, ez volt a régebbi. Feltételezhető, hogy a községnév félreérthető jelölése (OD) miatt készíteliek újabbat. Elgondolkodtató, hogy erre a pecsétnyomóra miért vésettek nemesi koronát? Özd jobbágyközség volt. Lakói kivétel nélkül mind jobbágyok voltak. A földesurai közül is csak az utolsó, — Sturmán Mátyás — lakott itt. Ö szerezte meg zálogbirtokként Ozdot 1770-ben és 1780 körül építtetett itt egy kisebb kúriát s ide költözött. Armális birtokosa volt s talán ezt akarta kihangsúlyozni a községi pecsét. A levéltáriban a korona hiányzik. Nem lehetetlen, hogy az 1848-as nemesi kiváltságok megszűnésének hatására. A pecsét és a pecsétnyomó a községben uralkodó művelési ágról, a lakosság foglalkozásáról is tudósít bennünket. A kalászok a mezőgazdálkodásra utalnak, de a termelés eszközei, az eke és csoroszlya is a szántóföldi gazdálkodást bizonyítják. A község határának túlnyomó része akkor erdő volt. DOBOSY LÁSZLÓ