A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Történeti közlemények - Csiffáry Gergely: Borsod megyei pecsétek és pecsétnyomók 1919-ből

Borsod megyei pecsétek és pecsétnyomók 1919-ből A Magyai' Tanácsköztársaság történetét, tevékenységét reprezentáló doku­mentumok és tárgyak sorában különleges becsük van a fennmaradt pecsétnyo­móknak vagy bélyegzőknek. A Tanácsköztársaság idején készült és használt pecsétnyomók általában csak kivételes esetben maradtak meg. így a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum egy 20 darabból álló tanácsköztársasági pecsétnyomó-gyűjteményt őriz. 1 Az egri Dobó István Vármúzeum legújabbkori Történeti Gyűjteményében 11 da­rab egri vonatkozású pecsétnyomó van. 2 Az ország történeti gyűjteményeiben elszórva található egy-egy tanácsköztársasági bélyegző. Ezért is jelentős, hogy a miskolci Herman Ottó Múzeum történeti gyűjteményében 12 darab eredeti, a Tanácsköztársaság idején készült és használt bélyegző maradt meg. A miskolci múzeumi gyűjteményben található pecsétnyomók szinte mind­egyike hibátlan, nem alakították át, bár a pecsétek javítása több esetben jel­lemző a forradalmi átalakulás időszakára. Az egyes hivataloknál, intézmé­nyeknél ugyanis nem mindig jutott idő vagy lehetőség arra, hogy gyorsan új pecsétet készítsenek, a régi, idejétmúlt szöveget pedig nem akarják az új kö­rülmények között használni. Ilyenkor a pecsétnyomóból eltávolították, kivágták az egyes szavakat, jeleket és a helyüket üresen hagyták, vagy kézzel írták bele a megfelelő szöveget. 3 Például : a miskolci Munkásválasztmányi Bizottság pe­csétjéből kivágták a középső részt. A Magyar Tanácsköztársaság központi és helyi szerveit és pecsétjeiket eddig legteljesebben Réti László dolgozta fel/' A miskolci gyűjteményben levő pecsétnyomókat közlés híján nem ismerhette. A Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban őrzött 1919-es iratok alapján egynek a nyomatát közzétette, „A Magyar Tanácsköztársaság helyi szervei és pecsétjeik" című munkájában. Ez a Járási Intéző Bizottság Elnöke Mezőkövesd feliratú pecsét. u Ezt a tényt azért tartom fontosnak, mert a többi eddig ismeretlenül lap­pangott. A miskolci Herman Ottó Múzeum Történeti Gyűjteményében sikerült még ez ideig közöletlen pecsétnyomatokra bukkannom. Ezeket a pecséteket a közlemény végén ismertetem. 6 A miskolci gyűjteményben fennmaradt és itt bemutatásra kerülő pecsé­tek szövegéből — két kivételtől eltekintve — minden esetben megállapítható, hogy tanácsköztársasági pecsétek. Például: Cserépváralja Községi Direktóriu­ma, Kurityán Községi Intéző Bizottsága, Pereces Falusi Tanácsának Intéző Bizottsága, 7. Vörösőrezred parancsnokság Miskolcz bélyegzőinek esetében. Két pecsétnyomó szövegéből csak kikövetkeztethető, hogy ezek is tanácsköztársa­ságiak. Ezek a Miskolczi állami és törvényhatósági alkalmazottak beszerzési csoportja bélyegző, mely szakszervezeté volt. A pecsét megnevezéséből tudjuk, hogy a forradalmi időszakban súlyosan jelentkező élelmiszerhiány késztette az alkalmazottakat szervezkedésre. A másik bélyegző átalakított. Felirata: Mun­kásválasztmányi Bizottság. A pecsét középső részét kivágták, ez a forradalmi időszakra jellemző. Egyéb adat híján csak feltételezhetjük miskolci vonatkozá­sát, és tanácsköztársasági használatát. ' • A miskolci múzeumi pecsétek mindegyike gumibélyegző. A pecsétnyomók 6 település (Cserépváralja, Kurityán, Mezőkövesd, Pereces. Szuhakálló és Mis­kolc) polgári és katonai forradalmi szerveinek működéséhez készültek.

Next

/
Thumbnails
Contents