A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Történeti közlemények - Tassonyi András: A Móricz-család Prügyön

ír Móricz Károly egy prügyi látogatásról? „Tügyön néhány évvel ezelőtt töltöttem egy napot (vagy másfél?) ott egyik tanító vagy tanár hívatott, aki stílszerű kívánt lenni, így egy levest főzött az istáUó sarkát csaknem érintvén. A neve nem jut eszembe, az egyik Pallagi veje, a Móricz-ház közeiében. A bírónál is jártam, aki régi ember, az ő felesége is Pallagi lány, betegen feküdt és meglepően emlékeztetett engem Édesanyámra.'-28 Hogyan írt dr. Móricz Miklós erről a látogatásról? „Károly öcsém meg azt beszéli, hogy egy rokon embert küldött utána, elhívatta a párttitkár finom ebédjéről, s megvendégelte bográcson főtt tarhonyalevessel, — amitől ő éhes is maradt. .. Zsiga bátyám azt mondaná erre: tügyi vendéglátás, én meg azt: két nemzedékkel késtünk el a tügyi tapasztalattól... Én úgy 9—10 éves koromban voltam ott egy nyáron, egy nénénknéi vendégségben. Egy kevés emlékem van is róla."

29 Az eset valóban így történt meg. Az a rokon tanító Mártonffy Béla volt. Lám, milyen érdekes az emberek ízlése, igénye és véleménye. Móricz Zsigmondot sült csirkehússal kínálták, akkor az volt a kifogás, hogy nem főtt ebédet kaptak. Móricz Károlynak a lebencsleves nem ízlett. Pedig Mártonffy Béla saját főztjével kedveskedett neki. Dr. Móricz Miklós reálisan vélekedett Tügyről, de ö mindent megérdeklődött levél által és hivatalosan.

30 Bátyja, Zsigmond az Életem regényében ádáz indulattal írt falunkról és az itt élő emberekről. Ennek egyik oka lehetett az is, hogy információit Zsindely Istvánoktól szerezte, akik az itt élő rokonokkal haragot tartottak. Zsindely Istvánnérói ezt olvashatjuk Móricznál: „a falu legszebb asszonya, Erzsi néném, Kovács Erzsi, Szadáról. Ez a Szada szomszéd falu, térkép szerint határos, de nekem mindig úgy tűnt fel, mintha az Atlanti-óceán választotta volna el Tügytől. Szada, már a neve is olyan szagos, rozmaring szagú".

31 Zsindely Istvánné Kovács Erzsébet azonban sohasem volt szadai lakos. Prügyön 1862. március 11-én született, és itt is esküdtek 1880. március 3-án. A hivatalos feljegyzések alapján, tehát prügyi lakosok és halálukig a 28. számú házban laktak. (Ma Kocsis József lakása a Rákóczi utcában.) Zsindely István szembe került a faluval. 1920. december 31-én lemondott a református egyházközségben viselt gondnoki állásáról, amelyet 17 éven át viselt. Az 1921. február 5-én és 1921. március 5-én tartott presbiteri gyűléseken Zsindelyt különböző szabálytalan eljárásai és az egyháztól bizonyos anyagok, eszközök eltulajdonítása miatt megdorgálták. Vádlóinak egy része a rokonságból került ki, a rokonság másik része rosszallását fejezte ki, és szidták Zsindelyt, aki az eset után nem ment egy rokonához sem. Annak ellenére, hogy Zsindely István nem volt beszédes ember, a prügyi rokonok közt mégis őt kedvelte Móricz Zsigmond. Az 1921-ben tett látogatásakor is hozzájuk tért be először. Móricz mindenben az ő véleményét kérte, sőt, a kapcsolatot levél útján vele és feleségével, Kovács Erzsivel tartotta. Móricz az itteni rokonairól is tőlük kért véleményt. így juthattak pontatlan adatok az Életem regényébe. Móricz Miklós — az író Prügyön született testvére —, így nyilatkozik bátyja Prügyről alkotott képéről: „Ö maga nem lát tehát tisztán — vajon hol lehet hát az igazság? Alighanem ott, hogy ami rosszat Tügyön tapasztalt, az nem ott várta őt: ő maga vitte azt oda. És önmagában".

32 Hazánk felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából Angyal Béla, a szerencsi járás tanulmányi felügyelője kezdeményezte, hogy a szerencsi járás minden községében írják meg a pedagógusok településük történetét.

33 Prügy