A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)
Történeti közlemények - Tassonyi András: A Móricz-család Prügyön
község történetét az iskola akkori igazgatóhelyettese, Szepessy Donát kutatta és írta, s többek között arról is szólt: „Halhatatlan írónk lakóháza ma is ott áll — a többi kis házacskával egy sorban — jeltelenül. A látogató semmi jelt, emléktáblát nem lát rajta, amely hirdetné, hogy e nádfedeles házacskában kereste nagy írónk — édesanyjával együtt —, a hiányzó hét krajcárt". 3 '' E sorok hatására 1955. április 4-én a prügyi úttörőcsapat felvette az író nevét, s lett „1813. sz. Móricz Zsigmond Úttörőcsapat". 1957 szeptemberében hallottam arról, hogy emléktáblával kívánják megjelölni a Móricz-házat. Az előkészületekről az Észak-Magyarország c. napilapban Angyal Béla számolt be. 35 Az ünnepségre 1957. november 10-én délután került sor, az ünnepi beszédet Merényi József megyei tanulmányi felügyelő mondta, s mikor ahhoz a részhez ért. ahol a táblát említette, az azt eltakaró fehér leplet Angyal Béla lerántotta. A ház előtt, a kerítés mellett álltam, s így azonnal olvashattam a táblára kiírt szöveget: E HÁZBAN LAKOTT 1885—1893-ig nagy írónk MÓRICZ ZSIGMOND Légy jó mindhalálig ! Elgondolkoztam, hogy most pontatlanságot hirdet itt ez a tábla. A szövegből csak annyi igaz: „nagy írónk — Móricz Zsigmond — Légy jó mindhalálig". Az „E házban lakott 1885—1893-ig" valótlansága a fentiekben írtakból kiderül. Kérdésemre Angyal Béla levélben — többek között — a következő felvilágosítást adta: „Ügy tudom, hogy iskolai napló tanúsága szerint állapították meg Móricz Zsigmond Prügyön töltött iskolás éveit. Az emléktábla szövegét közösen állapítottuk meg, majd Málnássyné titkárnő egy erdőbényei kőfaragóval állapodott meg, s őt bízta meg a tábla elkészítésével. (Ha nem csal az emlékezetem. Szeleczki Jánosnak hívták a tábla készítőjét.)" 3 '' Mint tudjuk, az eredeti Móricz-ház 1891. december 27-én éjjel leégett. Csehi János prügyi lakos 1892-ben megvásárolta Móricz Bálinttól az üres telket, s ő építtette fel 1897-ben a ma álló emléktáblával ellátott házat. Hogy az nem eredeti formájában épült fel újra, az Móricznak is feltűnt 1921-ben tett látogatása alkalmával. 37 Később Csehi János elcserélte Drofti Benjámin házával, egy összeg lefizetésével. Drofti Benjámin halála után Szendrei József lakott a házban, majd megvásárolta Drofti Bertalan. Az ő halála után (1964. március 13.) az új tulajdonosok, Dobos József és neje Drofti Elza (Drofti Bertalan veje és leánya). A községi tanács 1971-ben kezdett tárgyalni velük a ház megvételéről, s 60 ezer forintért meg is vásárolták. A következő év tavaszán kezdték tatarozni: megtörtént az ajtók cseréje, a boltíves pitvar, szabadkémény, kemence, a ház előtt léckerítés készítése, a tető újrafedése náddal. Közben, 1962-ben az általános iskola felvette az író nevét. 38 Az utcát Móricz Zsigmondról nevezték el; községünkben ezt az utat kövezték ki először. 1967 áprilisában emlékünnepséget és kiállítást rendeztek az író halálának 25. évfordulója alkalmából. 1972. augusztus 13-án, Móricz Zsigmond halálának 30. évfordulójára emlékezve, ünnepélyt rendeztek a Móricz-ház udvarán. Ezen részt vett a tokaji írótábor egy csoportja, szónoka Fekete Gyula író volt. A ház kis szobájában az úttörők által készített, Móricz életét bemutató tablókat és domborműveket
