A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Szlovákiai téka - Sirácky, Jan (red.): Slováci v zahranicí II., Sirácky, Jan—Vasely, Stefan (red.): Slováci v zahranicí III. (Bodnár Mónika)

Kárpátok más területéről származókkal megállapítja, hogy az egymástól eltérő jelenségek okai az összehasonlított területek más történelmi fejlődéséből származó különbségekből adódnak. A kötet közöl két folklorisztikai tanulmányt is. A 20. század első évtizedeinek hagyományos lakodalmi szokásait rögzítette Felső-Sztregovában (Horné Strháre L'uba Sykorová. Annak ellenére, hogy nagy általánosságban a lakodalmi szokások, szertartások egész Szlovákia területén megegyeznek, a helyi körülmények következtében eltérések tapasztalhatók. A szerző a szlovák lakodalmi szokásokon belül kettő, keleti szlovák és nyugati szlovák csoportot különböztet meg. A kötet utolsó tanulmánya a trencsényi (Trencín) fiatalok társas életét írja le. Eva Kukuckova dolgozatának középpontjában a fiatalok társas kapcsolatai állnak, azok az alkalmak és lehetőségek számbavétele (jeles napok, közös munkák), amelyek módot adnak a kapcsolatteremtésre. A szerző megkísérli ezeken keresztül felvázolni a helyi társas viselkedési formákat is. A fenti kötet jól reprezentálja azt a tudományos kutatómunkát, amelyet évtizedek óta folytatnak a múzeum munkatársai. DANKÓ EVA Slováci v zahranicí (Külföldi szlovákok.) 2. kötet, (Szerk.: Ján Sirácky), Martin, 1974. 198. lap, 15 tábla; 3. kötet, (Szerk.: Ján Sirácky—

Stefan Vesely), Martin, 1979. 180 lap, 24 tábla. Kiadó: Matica slovenská, Martin. Ezen a címen jelennek meg a Matica slovenská gondozásában azok a tanulmánykötetek, amelyek a Szlovákia határain kívül élő szlovákokkal, kivándorlásuk okával, történelmükkel, hagyományaikkal, kultúrájukkal foglalkoznak. Az első tanulmánykötet megjelenéséről már hírt adtunk a Közlemények 13. számában. Azóta újabb két kötet jelent meg. A Slováci v zahranicí második kötetében négy hosszabb tanulmány és néhány cikk látott napvilágot. Néprajzi szempontból figyelmet érdemel Mila Bosic: PrehTad l'udového odevu Slovákov vo Vojvodine (A vajdasági szlovákok népviseletének áttekintése) című írása. A tanulmány részletesen beszámol a Vajdaságban elő szlovákok népviseletéről, ismerteti ruházatukat, hajviseletüket. A Vajdaságban három szlovák etnikai csoportot különböztet meg, ezek Bácska, Bánát és Szerem területén élnek. Bosic tanulmányában megállapítja, hogy a történeti Magyarország különböző területeiről érkező szlovákok egy többé-kevésbé egységes népviseletet alakítottak ki. E viselet az idők folyamán változott. Ezt figyelembe véve annak három típusát különbözteti meg: a régebbit, ame^ lyet az 1920-as évekig viselnek; az újabbat, amelyet a két világháború között hordtak; és a legújabbat, amely a mai városi ruházattal keveredik. Ezután felsorolja a népviselet alapvető ruhadarabjait, majd részletesen leírja, hogy napjainkig milyen változáson mentek keresztül ezek a darabok. Főleg a női viseletet részletezi, pár mondat erejéig azonban kitér a férfiak ruházatára is. Éppen csak megemlíti a gyermek viseletet, amely egységes az egész Vajdaságban. A tanulmány végén röviden ismerteti a lányok és az asszonyok hajviseletét, melyből megtudjuk, hogy a férjezett nők frizurája területenként nagy változatosságokat mutat, A „cepice" viselete viszont újabban egységes. Az alföldi