A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Néprajzi közlemények - Fejős Zoltán: Amerikás Rádi Gábor históriája

Az amerikás népköltészet zömét a népdalok, panaszdalok, kisebb hányadát néhány sztereotipizált élmény történet alkotja. Az idegen környezet hatása először az amerikai magyar népdalokban tükröződött. Ezek a dalok legtöbbször a bujdosók, katonadalok, vándornóták rokonai, hangvételüket leginkább az új környezet negatív hatásait tükröző panaszdalok jellemzik. A bevándorlókat kezdetben egyedül a hazai hagyományos kultúra megőrzése, továbbélése fogta át, és ebben a folyamatban a daloknak, nótáknak fontos szerep jutott. Kultúrájuk volt tehát az a tényező, amely az idegen környezetben magyarnak tartotta meg őket, így az átalakuló életformájukat is leggyorsabban a népdalok tükrözték. A hagyományos népdal többé-kevésbé kifejezte az idegenbe szakadt parasztok munkássá válását, urbanizációját/' Az amerikás népköltészetnek tehát az az ága, amelyet a bevándorlók maguk alakítottak ki és terjesztettek, fontos dokumentumai a korabeli kivándorlók életének is. Ezekre a népköltészeti termékekre az volt a jellemző, hogy a kivándorlók kultúrájával együtt változtak, továbbélésük szoros kapcsolatban volt a hagyományos folklór jelenségek iránti igények alakulásával. Ebben az összefüggésben tehát a kivándorlók kultúrájának akkulturációs változásaiban érvényre jutó általános törvényszerűségek szabták meg a népköltészeti elemek életét. Ügy érezzük, ezeket a fontos kérdéseket a további vizsgálatoknak kell még részleteiben jobban megvilágítani és az általános tendenciát gondosan körvonalazni.

5 Az amerikás népdalok másik ágát az itthon, hazai környezetben gyűjtött anyag képviseli. Az eddig rendelkezésükre álló amerikás dalok nagyobb része ebbe a csoportba tartozik, noha tudatos, tervszerű gyűjtésük itthon sem történt meg. Ezek a dalok általában maguk is hazai földön keltek életre, vagy pedig az Amerikában keletkezett változatok széles körű magyarországi folklorizációjával terjedtek el. Tematikájukban, hangvételükben és természetesen formájukban is teljes mértékig hasonlítanak az amerikai környezetben előforduló változatokhoz, lényegében csak egyetlen szempont alapján különíthetőek el. Ez a különbség a dalokat éneklők személyében rejlik. Az amerikás népköltészet hazai elterjedése ugyanis, nem kötődik szigorúan az Amerikát megjártak személyéhez. Folklorizálódásuk tehát független az egyes valóban kivándorlók, vagy nem kivándorlók személyétől, noha e műfaj előfordulásának nagyobb gazdagságát a jelentősebb kivándorló területek adják. Ezeken a vidékeken a műfaj napjainkig megfigyelhető és gyűjthető. A Zempléni-hegység területéről, valamint a szomszédos — szintén jelentős kivándorlási — vidékekről már eddig is közöltek némi anyagot. Abaújból először Vargyas Lajos áji gyűjtése

0 ad hírt meglétükről. Gunda Béla alapvető tanulmányban foglalta össze a magyar népi kultúrában kialakult Amerika-képet, amelyben tizenhét amerikás dalt is közölt. Ezek legtöbbje szintén erről a vidékről származik, ezért is sajnálatos, hogy a tanulmány még mindig nem hozzáférhető magyar nyelven.

7 Balassa Iván a Bodrogközből,

8 Űjváry Zoltán pedig Gömörből

0 közölt néhány újabb variánst. A viszonylag közeli és szintén jelentős kivándorlási területről, Kárpátaljáról, nemrégiben kaptunk hasonlóan gazdag anyagról híradást.

10 Az elmúlt évek növekvő érdeklődése nyomán feltételezhetjük, hogy előbb-utóbb lehetséges lesz az amerikás népköltészet problémáit országos méretekben is feltérképezni. Az eljövendő sikeres munkához azonban további gyűjtésre van szükség, amelyeket az eddigieknél módszeresebben, tervszerűbben kell végezni.