A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Néprajzi közlemények - Újvári Zoltán: Mutatvány egy gömöri földműves közmondás- és szóláskészletéből

belőle, csak bosszankodás lesz a vége. Olykor, ha a szülő a gyermeket valamilyen dologgal megbízza, de az vonakodik megcsinálni, így szólnak rá: Akár akarod,, akár nem, ezt meg kell csinálni. Nem akarásnak nyögés a vége. Célzás van ebben arra, hogy kikapás, megverés lesz a nem akarásból. Egy akaraton voltak, mint Tóth atyus Tóth mamival. Az 1900-as évek elején mondta el idős Tóth Lajos bácsi, hogy életében egyszer volt egy akaraton a feleségével. Fiatalabb korukban éjféltájban, amikor a gyermekek már elaludtak — mivel a férj és a feleség külön-külön ágyon hált — az egyikük is, meg a másikuk is elindult a sötét szobában, hogy e

ëY ágyon találkozzanak és a szoba közepén találkoztak. Erre mondta Tóth atyus, hogy egyszer volt egy akaraton a feleségével. Azóta mondjuk ezt, ha egy ember meg egy asszony egy akaraton volt vagy van. Akasztófa virága. Rendszerint az asszony szidja az emberét ezzel, ha a kocsmából részegen megy haza: Már megint a kocsmában voltál, te akasztófa virága! Te akasztófára való már megint a kocsmában voltál! De a gyereket is szidja így az anyja, ha az rossz fát tett a tűzre, azaz valami rosszat csinált: Mit csináltál már ' megint te akasztófára való ebadta kölyke?! A huncut, gonosz emberre is mondják: Akasztófára való nagy gazember. Szeretem az alkalmat. Máté József gátőr gyakori mondása volt ez, amikor borozgattak, mulattak és daloltak. Azóta, ha az emberek jól érzik magukat, jó társaságban vannak együtt, mulatnak, koccintáskor el-elhangzik ez a mondás. Aki álnokságot vet, bút arat. Régi öregektől hallottam ezt a mondást. Ügy értjük, hogy aki sok roszszat tesz másoknak, gonoszul él, előbb-utóbb elfordulnak tőle az emberek, öreg korára még a gyermekei is magára hagyják. Azt kapja, amit ő adott, ahogy ő élt. Olyan, mint egy tál aludttej. A mamlasz emberre mondják, akinek minden mindegy, ha fát vágnak is a hátán. Az ilyen csendes, jó ember nem sok vizet zavar, de mivel a saját ügyében, családja dolgában is nehézkes, ez a mondás inkább elmarasztaló. Ámen már neki. Valakiről érdeklődünk, aki hosszabb ideje betegeskedett: Hogy van Pali bácsi? — Ámen már neki. Vagy: Neki már ámen. Azaz, meghalt, vagy éppen az utolsókat rúgja. Az anyja se ismerne rá. Ha hosszú idő múltán, idegenben találkoznak a faluból régen eltávozott legénnyel, aki külsőleg is megváltozott, megemberesedett, arról beszélnek egymás közt: Találkoztam a Jani fiúval, úgy megváltozott, hogy még az anyja se ismerne rá. Elhangzik ez akkor is, ha valakit a kocsmában vagy mulatságban jól összeverteK: No, ezt jól helybenhagyták, még az anyja se ismerne rá. Anyámasszony katonája. A gyáva legényekre mondják. Többnyire azonban a fiatalabb fiúval kapcsolatban hangzik el, pl. ha este fél egyedül kimenni az udvarra pisilni, vagy hátramenni a csűrbe, vagy ha rábíznak egy feladatot, de nem meri elkezdeni: Mitől félsz? Ne légy már olyan anyámasszony katonája!