A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 18. (Miskolc, 1980)

Néprajzi közlemények - Niedermüller Péter: Adatok Rudabányácska településtörténetéhez

halászat, a vízimadarak és a lápi állatvilág zsákmányolása. Az extenzív lápi állatiari ás (.sertéshizlalás, juhtenyésztés) mellett fontos a legrégebbi földművelési emlékek kutatása és annak behatóbb vizsgálata, hogyan vált uralkodóvá a földművelés az utóbbi évszázad alatt. A már jelzett kertes települési probléma és építkezés mellett a hagyományos lakáskultúra és népi díszítőművészet kutatása nehezebb feladat. Etnikai kapcsolatokra világíthatnak rá a cserekereskedelem és más vidékeken végzett munkák alaposabb vizsgálatával. A társadalomnéprajz köréből a családszervezet és a közös munkaalkalmak vizsgálata kiemelt jelentőségű. Folklorisztikai kutatásaink lehetséges témáiból említjük: népköltészet, az esztendő ünnepei, a családi élet szokásai, a temetők és sírjelek (csónakon temetés, csónak alakú fejfák), az aratószokások, az év végi szűzgulyafordítás elterjedése, gyermekjátékok, hitvilág, végül a gyorsan pusztuló földrajzi nevek összegyűjtését, mert sokszor már csak ezek tükrözik a letűnt régi életmódot. Összességében megállapíthatjuk, hogy sok feladatunk van még — melyeket közösen kell megoldanunk —, ha részleteiben akarjuk feltárni a Taktaköz néprajzi sajátosságait és a szomszédos tájegységekkel való kapcsolatát. PETERCSÁK TIVADAR Adatok Rudabányácska településtörténetéhez Ismeretes, hogy a történeti Abaúj-Torna és Zemplén megye, s elsősorban a Zempléni-hegyvidék nem tartozik hazánk néprajzilag legfeltártabb vidékei közé.

1 De ez a megállapítás akkor is helytálló, ha a Hernád és Bodrog folyók közé eső területre gondolunk. Az évek során természetesen ezek a hegyek között fekvő, elzárt falvak sem maradtak teljesen ismeretlenek a néprajzkutatók előtt.

2 A Zempléni-hegység falvai — a különböző részletproblémák tanulmányozása mellett — kiváló lehetőséget nyújtanak a különböző etnikai, néprajzi csoportok együttélésének, egymásba olvadásának, alakulásának, formálódásának vizsgálatára. Az ilyen jellegű kutatások eredményei, tanulságai túlmutatnak az adott területen, s a néprajz elmélete szempontjából is fontossággal bírnak. A magyar néprajz kutatástörténete nem bővelkedik ilyen, empirikus jellegű munkákban.

2 Éppen ezért minden, empirikus témára vonatkozó elemzésnek számos gyakorlati, metodikai és elméleti problémával kell megküzdenie már a kutatás legkorábbi szakaszaiban. Tanulmányunk, rövidsége miatt, csupán néhányat villanthat fel e nehézségekből egy konkrét példán keresztül. A hazai Kutatás az eddigiekben elsősorban nagyobb tájegységek, földrajzi, történeti vidékek néprajzi, etnikai sajátosságait kutatta, s ritkábban fordított figyelmet egyetlen falu. település etnikai, néprajzi folyamatainak elemzésére, Pontosabban fogalmazva, viszonylag ritka az olyan falumonográfia, leírótanulmány, amely egyetlen közösséget, mint etnikai egységet, vagy néprajzi csoportot vizsgált volna.Monográfiák célkitűzései között nem, vagy csak sokadlagos szempontként szerepelt az etnikai folyamatok, s ezek eredményeinek feltárása. A kutatás történetében az etnikai csoport, a néprajzi csoport kifejezés mindig