A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Dobrossy István: A tapolcai apátság mindszenti serfőző műhelye

sörfogyasztás 18. század eleji mindszenti, ill. miskolci jelentőségére. Ezzel párhuzamosan érzékelteti, hogy a mindszenti serfőző műhely a tapolcai apátság jól jövedelmező üzemegysége volt. Az 1709-ben készített szerződéshez, ill. a régi épülethez hasonlóan az újjáépített serfőzőházban is foglalkoztak pálinka előállításával. A szerződésekből ez ugyan alig, vagy egyáltalán nem is derül ki, de az időnkénti vagyonleltárakból annál érzékletesebb adatokat nyerünk. így pl. 1746-ban a sörház, a mindszenti felső kocsma és a mindszenti alsó vendégfogadó készlete mellett számba vették a sörházhoz kapcsolódó ún. pálinka-ház leltárát is. A pálinkafőzésnek ekkor az alábbi eszközeit írták össze:

11 A pálinkafőzés alapanyagát az apátság tapolcai, görömbölyi és miskolci szőlőiből, gyümölcsöseiből biztosították. A cefre tárolása az apátság pincéiben történt, amelyek az Avas mindszenti oldalán voltak, az értékesítést pedig az apátsági korcsmákból a vendégfogadókból (amelyek Mindszenten és Miskolcon egyaránt voltak) oldották meg. 1745. április 12-én Máriássy Sándor tapolcai apátot szepesi préposttá nevezték ki. Mária Terézia a megüresedett apátságot Foglár György egri kanonoknak adományozta, hogy az apátsági birtokok jövedelmének felhasználásával állítsa helyre az apátság egyházi építményeit, másrészt fejezze be az egri internátus építését.

12 Ennek érdekében Foglár György — csakúgy, mint elődei — bérbe adta az apátság javait.

1:i Foglár György új jövedelemszerzési forrásként felépítette az ún. mindszenti kúriát és az Arany Bárány fogadót, (ugyancsak Mindszenten). Apátsága idején megváltozott a gazdálkodás, ill. az apátsági javak hasznosításának jellege. Az apátság gazdálkodását korábban az esetlegesség jellemezte, egy-egy jövedelemszerzésre alkalmas objektumot (serfőzőház, malmok, szőlők, korcsmák) egy-egy bérlőnek adtak ki 3—4 évre. Foglár ezen a módszeren változtatott. Okát abban látjuk hogy egy összegben és nagy mennyiségű pénzre volt szüksége. Az apátsági birtokokon folyó gazdálkodást racionalizálta, olyan objektumokat építtetett, amelyek a befektetést gyorsan megtérítették, és rövid idő alatt nagy jövedelmet biztosítottak az apátságnak. Kinevezésekor az apátság valamennyi birtokát, mondhatni, az apátság összes javait egyetlen bérlőnek, a miskolci illetőségű Zathureczky Lászlónak adta ki. Zathureczky neve és tevékenysége a 18. század várostörténetében fontos időszakot fémjelez.

14 Zathureczky az első három év bérleteként egy összegben 4700 rénes forintot fizetett ki Foglár Györgynek. Ennek fejében a bérlet kiterjedt a serházra, a malmokra, a korcsmákra, a dézsmákra, az apátsági nagy kiterjedésű erdőkre és az „Apáturasághoz való, s tartozandó minden némű Beneficiumra és Proventusra". A bérleti feltételek között kiemelten fogalmazták meg, hogy szabad a bérlőnek 1. Az üst, minden felszerelésével 2. Hordó, a kiégetendő (ti. kifőzendő) szükséges anyaggal 3. Nagyobb dézsa 4. Kisebb dézsa 5. Hordó a pálinka tárolására 6. Hordócska 4 db 2 db 4 db 7 db 1 db 4 db