A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Történeti közlemények - Joó Tibor: A fáji kastély

A fáji kastély Borsod-Abaúj-Zemplén megye északi részén, Felsőgagy, Felsővadász, Krasznokvajda, Szalaszend és Szemere községek közelében, a rnérai vasúti megállóhelytől 10 kilométernyire, erdős, dombok közötti völgyben fekszik a 453 lakosú Fáj.

1 Az alig 100 lakóházból álló településnek egy jelentősebb műemléke van, amelyet a hivatalos műemlékjegyzék az alábbiak szerint határoz meg: „M Bolt u. 1. (5) Községi tanácsház v. Fáy-kastély, barokk, 1750. k. 1840. k. klasszicista átépítésekkel. Ez a kastély megérdemli a fokozott figyelmet, s veszélyeztetett állagának mielőbbi megóvását, megfelelő rendeltetés biztosítását, mivel nemcsak 27 műemlék és 34 műemlék jellegű — kastéllyal rendelkező megyénk egyik jelentősebb kastélya, hanem országosan is számontartott szakirodalomban gyakranemlegetett építmény. 1040 négyzetméteres alapterületével a megyében az ötödik legnagyobb alapterületű (Edelény, Sály, Monok, Tornanádaska kastélyai után), míg 5200 beépített légköbméterével a 11. helyen áll (Edelény, Sály, Kéked, Boldogkőváralja, Monok, Tornanádaska, Girincs, Ragály, Sáta, Bánfalva kastélyai után). A kastélyokkal foglalkozó hazai szakirodalomban alapvetőnek tekinthető Rados Jenő műve,

;i s ennek térképén is szerepel Fáj, valamint a XVIII. század közepén épített legjelentősebb kastélyok között is felsorolja, 1750. építési évszámmal.'* A „Magyarország" útikönyv az épületről annyit említ,'

1 hogy „Barokk stílusban, volt Fáy kastély 1750-ből; a múlt században Marco Casagrande domborművekkel díszítette." Genthon István posztumusz műveként 1974-ben jelent meg a „Magyarország művészeti emlékei" című kötet, amelynek — Dercsényi Dezső által írott bevezetőjében viszont az olvasható,

0 hogy a klasszicizmus idején számos köznemesi kastély is épült (Bodajk, Csákvár, Fáj), tehát e műben XIX. századi eredetűnek tekintik. À kastélyt jellemző barokk stílusjegyek, az U alakú díszudvar, a térsorolás stb. azonban nyilvánvalóvá teszik, hogy az épület nagyobb része a XVIII. század közepe táján létesülhetett, sok változást idézett azonban elő a XIX. század negyvenes éveinek klasszicista stílusú átépítése, valamint a XX. század elején (főleg a déli szárnyon) végzett átépítés is. A kastélyt építtető Fáy család (egyike a történetileg ismert legrégibb magyar családoknak) Rugacs fia Domokos és Barnabás révén már 1245-től birtokos Fáj területén. Fáj községnek a temploma már a pápai tizedjegyzékekben is szerepelt. A község 1427-ben is a Fáy családé,' s az marad a következő századokban is. 1641-ben lett török hódoltsági terület. Fáj község és birtoka a XIX. század elején a család grófi rangra emelt ágának volt a székhelye. Fáy Gábor (1680—1729) és Diószeghy Zsuzsanna 8 gyermeke közül Lászlónak (aki a fáji templomot is építtette) az ágából származó Ágoston — Ugocsa megyei főispán — lett gróf 1809-ben. Unokái: István és Mária.

10 Istvánnal — aki jeles zeneszerző, s a magyar zene terjesztője és pártolója volt — ez az ág kihalt. Fáy István a miskolci Minorita-templom bal oldali, középső (Szent Ferenc) oltára