A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Szlovákiai téka - Slovensky národopis, 1977. (Fügedi Márta)

SZLOVÁKIAI TÉKA Slovensky národopis, XXV. Bratislava, 1977. 680 1. A Szlovák Tudományos Akadémia folyóiratának 1977. évi négy kötete a szlovák néprajztudomány új kutatási eredményeiről, szervezeti eseményeiről ad gazdag képet, s bepillantást nyújt monografikus kutatásba és elméleti-módszertani munkákba egyaránt. Az 1. szám tanulmányai a Szlovák Tudományos Akadémia nagyszabású munkájáról, a Hont megyében folyó monografikus kutatások részeredményeiről tudósítanak. (E monografikus munka előmunkálatainak eredményeiről már a Slovensky národopis 1974. évi számában is olvashattunk.) A résztanulmányok egy csoportja egy-egy olyan konkrét kulturális jelenséget vizsgál, amelyből elméleti általánosítások is levonhatók. Az előmunkálatok másik része Hont megye történeti forrásaiból dolgoz fel olyanokat, amelyek értékes adalékokat nyújthatnak a terület népi kultúrájának történeti feltárásához. Sona Burlasová a Hont megye északkeleti részén fekvő Dacov Lom település lakodalmi dalait vizsgálva a lakodalom énekes szituációinak tipizálását végzi el Viera Gaspariková a népi próza monografikus szintű tanulmányozásának problematikájáról ír. A műfaji csoportosításon túl tárgyalja a mesélő személyiségek, a mesélési alkalmak vizsgálatának jelentőségét is. Vizsgálja az egyes motívumok elterjedtségének fokát —- helyi, regionális, nemzeti, interetnikus, és nemzetközi szintű elterjedtséget megkülönböztetve. Ester Plicková a betlehem járás szokását vizsgálva azokat az alakító tényezőket emeli ki, amelyek a vizsgált területen, a paraszti és pásztorkultúra, valamint a bányavidék találkozásánál a népi kultúra alakításában szerepet játszottak. A bethleni es játék vallásos-ceremóniális funkciója háttérbe szorult, és elsősorban szórakoztató produkcióvá vált. Az előadók főleg bányászemberek voltak, akik a szerepeket, pl. a pásztoralakokat erősen karikírozva, stilizálva adták elő. A pásztorjátékot az utóbbi időben a kultúrház színpadán játszották. Viera Nosál'ová újabb kutatási eredményekkel egészíti ki előző, a Hont megye népviseletéről írott tanulmányát. Ezúttal a népi ékszerek elterjedésével foglalkozik, melyet a vidék két városában élő ötvösmesterek terjesztettek el a 20. század elején. Az ezüst ékszerek nemcsak a viseletben kaptak jelentős helyet, hanem mint ajándéktárgyak, illetve öröklési darabok, a népszokásokba és a jogéletbe is beékelődtek. Jan Novotny Hont megye kézművesiparának két központját veszi vizsgálat alá. A mesterségek elterjedtségének fokát, a műhelyek felszereltségét, a jövedelmezőséget táblázatokban összegzi a szerző. Vojtech Kopcan török és magyar történeti források alapján Hont megye török megszállás alatti idejéről ad képet. Marie Majtánová—

Milan Majtán A Hont megye 12 177