A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Szlovákiai téka - Slovensky národopis, 1977. (Fügedi Márta)

hagyományos kultúrája a hagyatéki leltárok tükrében c. munkájukban gazdag adatokkal azt bizonyítják, hogy e források milyen fontos adatokat tartalmaznak a népi kultúra történeti kutatásához. Számos elméleti és módszertani tanulmányt is olvashatunk a Slovensky národopis számaiban. Elena Várossová A kultúra dimenziói c. munkájában olyan tudományos problémákat érint, melyek a marxista néprajzi kutatásban alapvetőek. Bozena Filová a szocialista társadalom és a néprajztudomány kapcsolatát elemezve kiemeli a néprajztudomány megnövekedett ideológiai, politikai jelentőségét, feltárja a módszertani, szemléletbeli változásokat Milan Lescák munkája pedig a szovjet folklorisztika és a marxista folklórelmélet kibontakozását követi nyomon. Emilia Horváthová a néprajz és régészet együttműködésének perspektíváit fejtegeti. Ökológia és néprajz címmel Solomon I. Bruck a természet és a társadalom kapcsolatának feltárásáról írt tanulmányt. Barabás Jenő a kartografikus módszer alkalmazásának lehetőségeit elemzi a hagyományok fejlődésének vizsgálatában. Sofia Kovacevicová a készülő szlovák néprajzi atlasz munkálatainak elméleti, módszertani problémáiról írt ösvszefoglalót. Több tanulmánynak szolgáltak témául a folklór új irányzatai, e vizsgálódási módszerek eddigi eredményei és további lehetőségei. Viktor Kochol munkájának központi kérdése, mi volt a folklór esztétikai funkciója az irodalom egyes korszakaiban. Ján Sládkovic tanulmányának címe: A motívum vizsgálata gnoszeológiai vonatkozások szempontjából. Oldfich Sirovátka az összehasonlító folklorisztika feladatait vizsgálva a módszer eredményeit és lehetőségeit fejtegeti, Mária Kosová pedig a strukturális folklorisztika irányzatából ad összefoglaló képet. Témájuk és módszerük alapján is kiemelkedő folklórmunka Sofia Burlasová Nem-strófikus képződmények a szolvák népdalban és Peter Sálner A lakodalmi szokáskör néhány kérdése c. tanulmányai. Kiemelkedő helyet foglalnak el a Slovensky národopis ismertetett évfolyamában azok a munkák, amelyek a népi építkezés kutatásához nyújtanak új szemléletet, illetve új eredményeket. Václav Frolec a falusi és a városi építkezés közötti kapcsolat vizsgálatának néhány módszerbeli problémáját veti fel, hangsúlyozva, hogy a néprajzi módszeren túl e téma kutatásában csak a más tudományokkal való együttműködés hozhat jelentős eredményeket. Karol Strelec Kremnica bányavidékének építkezési sajátosságaiban — az alap szerkezete és a függőleges tagolás érdekes módja — a reneszánsz közvetett hatását, a polgárházak építési stílusának analógiáját mutatja ki. Jifi Langer a köznemesi udvarházak népi építkezésben betöltött kultúraközvetítő szerepét emeli ki az Orava vidékén végzett kutatásai alapján. Jan Soucek a parasztság és a polgárság építkezési kultúráját összevetve a kölcsönhatást mutatja ki a Stráznicében folytatott vizsgálatai alapján. Vera Kovafu Közös és eltérő vonások a város és a falu építészeti fejlődésében c. munkája Kelet-Morvaország kisvárosainak építészettörténeti felmérése alapján készült, megállapítja, hogy főleg a mellékutcák házai, udvarformái és az építőanyagok mutatnak rokonságot a szomszédos falvak paraszti építkezésével. Jozef Usak a szepességi városok jelenlegi városképének kialakulását követte nyomon munkájában, megállapítva azokat a legfontosabb társadalmi, gazdasági tényezőket, amelyek a vizsgált terület építkezésének, lakáskultúrájának alakításában kiemelkedőek voltak. Kiemeli a fejlett