A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Faggyas István: A keleméri gőzmalom

A töretőhengerekről a búzatöretek a szitaszerkezetre kerültek. Itt történt apró részletekig a töretek kiszitálása, ezzel a művelettel a lisztes és a korpás részek elosztása. A további osztályozást a daratisztítók végezték. Bonyolult csőrendszeren keresztül jutottak a részőrletek a kiőrlő sima hengerekre és a gyűjtő csigarendszerbe, mely a csövektől érkezett őrleményeket: dupla nullás, sima nullás, kenyérliszt, vörösliszt, korparészeket a felerősített szákokba továbbította. A töretrészek elnevezései a következők: 1. Liszt. 00-ás vagy grízes liszt, 0-án vagy sima rétesliszt. 2. Korpa. 3. Vörösliszt, melyben a lisztrészecskék mellett még kisebb mennyiségben korparészek is megtalálhatók. 4. Rozsláng: a rozsliszt eleje, a 0-ás lisztnek felel meg. 5. Ciklonkorpa (spicpor) a koptató tisztítóberendezésben letisztított lihaszerű héjrész, melyet a ventillátor egy gyűjtőbe áramoltat. 6. Lábliszt: a hengerekről, gépekről, csövekről, a levegőből a padlóra leszálló, lerakódott lisztrészecskék. Darálás A kukoricát, árpát, zabot a termelők takarmányozás céljára, vagy esetleg táplálkozás céljára megdarálták, megőrölték. Hizlaláshoz a nagyobb szemszerkezetű darát, míg a sovány moslékhoz, szecskakeveréshez a lisztesebb, apróbb szemű darát használták. A malom elsőszintű padozatán, az ún. kőpadon beállított álló malomkő és a szabályozható mozgó simakő, mely a közlőműtől hajtott függőleges tengellyel együtt mozog. Az alsó kő (az álló kő) cikkekre van felosztva, mely harántcsíkos, keskeny 1—1,5 mm bordás vesétekkel van ellátva, melyet a molnár kővágó kalapács segítségével alakít ki. A két kő burkolattal van ellátva, s a mozgó kő közepén levő nyílás fölé garat van elhelyezve. A garat alsó nyílásába torkollik az álló kő tengelyének a vége, mely bütyökkel van ellátva, mely bütyök a garat alsó része felé rázómozgást végez egy bütyök útján, s így a rázkódás következtében adagolásszerűén jut a darálandó termény a két kő közé. A garat kiömlőnyílása fölé e

gy nyél van elhelyezve, mely huzal segítségével össze van kapcsolva egy csengővel. Ha üres a garat, a nyelv nyugalmi helyzetben kb. 30 fokos szög alatt áll, ha terményt öntenek bele, a nyelv vízszintes helyzetbe kerül. Ez tulajdonképpen egy egyszerű jelzőberendezés, amely jelzi a nyelv felbilletésével, hogy a garat üres, a felső követ az emelőkar csavarorsós kerekével a fekvő körül el kell távolítani, amennyiben a jelzést a molnár nem hallja, a kövek bordázott felületrészei a súrlódás következtében lecsiszolódnak, lekopnak, s így a követ újra kell vágni, mivel az lecsiszolt állapotban termény darálására nem alkalmas. A darálásra úgy kell beállítani a két követ, hogy a megfelelő finomságú dara jöjjön ki a zsákba. A lisztes dara előállításánál a két kő alig észrevehető távolságban van egymástól. Az őrlés időszakai A legforgalmasabb időszak az új búza őrlésének idejére esett. Ebben az időszakban elsősorban a szegényebb rétegből tevődött össze az őröltetők zö-