A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Fügedi Márta: Babonás állatgyógyító eljárások egy 18. századi tokaji gyógyítókönyvben

ceptjében. így a háromszor három pénteken végzett gyógyítás, a háromszor ismételt cselekvés, a gyógyszerekből vett 3x3 szem, vagy a 9—9 szálból kötött 9 csomó. A gyógyítóéi járások hatékonyságát, megfelelő idejét is kialakította a hagyomány. A gyógyítókönyv receptjei olykor tiltják, máskor éppen előírják a pénteken végzett gyógyítást, gyakran a napfelkeltéhez vagy a napszálltához, máskor az újholdhoz, illetve holdfogytához kötik a mágikus-gyógyító cselekvések elvégzését, de megtalálható a receptek között a közismert karácsonyesti rontást-betegséget megelőző eljárás is. Külön figyelemre méltó az a két recept, mely a megbabonázott tehén gyógyítását írja le. E két eljárás elemei, feltételei közeli rokonai a néprajzi módszerrel még napjainkban is szinte mindenhol gyűjthető boszorkányrontást megelőző, illetve gyógyító eljárásoknak.

0 A tokaji gyógyítókönyv receptjei — egymás mellett archaikus ráolvasások, racionális gyógymódok, babonás-mágikus gyógyító célú cselekvések, szakszerűnek mondható sebészeti beavatkozások stb. leírásai — a népi gyógyítógyakorlat összetettségét, racionális és babonás eljárások, évszázados ismeretek és a legújabb tudás együttélését mutatják. Fügedi Márta JEGYZETEK 1. A tokaji gyógyítókönyv eredetére vonatkozó eddigi ismereteinket a gyógyítókönyvben található ráolvasások bemutatásánál összegeztük: Ráolvasások egy 18. századi tokaji gyógyítókönyvben. Herman Ottó Múzeum Évkönyve XVI. — megjelenés alatt. 2. Vö. Hoppal Mihály—Törő László: Népi gyógyítás Magyarországon. Orvostörténeti Közlemények, Supplementum 7—8. Bp., 1975. 13—177. 3. Sok, a népi állatorvoslás történetéhez tartozó adat található Magyary—Kossá Gyula: Magyar állatorvosi könyvészet (1472—1904) Bp., 1904. könyvében. 4. Az egyes receptek után zárójelben szereplő szám a gyógyítókönyvben szereplő sorszám. 5. A népi állatorvoslás jellemzőit Katona I. vizsgálta részletesebben csongrádi anyagát bemutató dolgozatának első részében. Katona Imre: Népi állatorvoslás Csongrádon. Néprajzi Közlemények III. (1958) 1—2. sz. 231—269., 4. sz. 128—150., IV. (1959) 1—2. sz. 147—162. 6. Vö. A magyarság néprajza. Bp., é. n. IV. Betegség, gyógyítás c. fejezete, 229— 245. 7. Hoppal M.—Törő L., i. m. 43. 8. 1970—75 között a Heves megyei Mátraderecskén gyűjtöttem a boszorkányra vonatkozó ismeretanyagot, ahol analóg példákat szinte minden idősebb lakostól hallottam még.