A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Niedermüller Péter: A tavaszi és nyári ünnepkör szokásai a zempléni hegyvidéken

vagy savanyú tojáslevest készítettek tejföllel. Érdemes megemlíteni egy idő­sebb abaújalpári adatközlőmet, aki nagypénteken egész nap csak pattogatott kukoricát evett. Többféle szokás és hiedelem kapcsolódik a vízhez. Mogyoróskán azt tart­ják, ha valaki nagypéntek hajnalban lemegy a patakhoz és amíg a madár át nem repüli a vizet, háromszor belemártja a haját a vízbe, akkor szép hosszú haja lesz. Mogyoróskai, regécei, óhutai, baskói hiedelem szerint a nagypéntek éjjeli vízzel sebeket lehet gyógyítani. Mogyoróskán és Árkán azt mondják, ha nagypénteken esik az eső, tűz esik és mindent eléget. Nagyszombaton délelőtt régebben tüzet szentelt a pap a templom udvarán. A szokásról minden faluban hallottak, gyakorolni azonban csak Abaújalpáron, Mogyoróskán, Baskón, Ohután és Rudabányácskán gyakorolták. A harangozó nagy tüzet rakott a templom udvarán, amely fölött a pap sokáig imádkozott, majd szentelt vízzel leöntötte. A parázsból, az üszőkből az emberek vittek haza, s otthon beledobták a tűzbe. A hamut is elrakták hamvazószerdára és azzal hamvazkodtak. Amikor a tűzszentelés szokását már nem gyakorolták, az emberek maguk hintették be a tüzet szentelt vízzel. Egyetlen idős adatközlőm szerint nagyszombaton reggel Baskón eloltották a tüzet, s a szentelt tűz pa­razsával gyújtották meg újra. 6 A legfontosabb nagyszombati szertartás azonban a feltámadás, ""amely újra csak az egyházi gyakorlatban gyökerező cselekmény. A római katolikusok számára a feltámadás és a körmenet általában délután hat órakor van. Az egyedüli kivételt Regéc jelenti, ahol nincs pap, s emiatt este tíz óra körül tartják a feltámadást, amikorra Fonyból átér a pap. A görög katolikusok fel­támadási szertartása húsvét hajnalban zajlik, úgy, hogy épp virradatra érjen véget. Ettől kezdve a görög katolikusok egész húsvétban Feltámadt Krisztus köszöntéssel üdvözlik egymást, amire Valóban jeltámadt a felelet. Ez a kö­szöntési forma a görög katolikus lakosságra mindenütt jellemző.' A tulajdonképpeni húsvéti ünnepek régebben három napig (vasárnap, hét­fő, kedd) tartottak, mára azonban a harmadik nap már elmaradt. A reformá­tusok, (akik már a nagyböjtöt sem tartották) csak két napig ünnepeltek régeb­ben is. Húsvét első napján minden faluban ételt szenteltetnek. Az ételeket, főtt sonkát, főtt tojást, kalácsot, pászkát, túrót, édes túrót, sódart, tölteléket, kolbászt, bort kis kosárkában, Regécen tálcán viszik a templomba. A kosarat külön erre a célra készített, otthon szőtt hófehér vagy mintás kendővel; ab­rosszal letakarják. 8 Az ételszentelés reggel hét órakor van, s utána az egész család eszik a megszentelt ételből. Rudabányácskán a szentelt étellel hazafelé tartó asszonyok versengtek, hogy ki ér haza előbb, mert az a munkában is első lesz. Ugyancsak rudabanyácskái hiedelem szerint a szentelt pászka mor­zsáját a kiskertben kell kirázni, hogy a vetemények jobban nőjenek. A szen­telt sonka csontját régebben sehol sem dobták ki, mert hitük szerint, ha a csontot nagy viharban tűzre teszik, akkor bizonyos, hogy nem csap villám a házba. Regécen, Mogyoróskán a szentelt kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. Másodnap jártak a legények és a férfiak locsolkodni. Régebben csak víz­zel öntözködtek. Bementek a házakhoz, kihívták a leányokat és egy vödör vízzel jól leöntötték. Ha a leány húzódozott és nem akart kijönni, akkor meg­fogták és ruhástól fektették be a vízzel teli vályúba. Gyakran az utcán is

Next

/
Thumbnails
Contents