A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 17. (Miskolc, 1978-1979)

Néprajzi közlemények - Niedermüller Péter: A tavaszi és nyári ünnepkör szokásai a zempléni hegyvidéken

vagy savanyú tojáslevest készítettek tejföllel. Érdemes megemlíteni egy idősebb abaújalpári adatközlőmet, aki nagypénteken egész nap csak pattogatott kukoricát evett. Többféle szokás és hiedelem kapcsolódik a vízhez. Mogyoróskán azt tartják, ha valaki nagypéntek hajnalban lemegy a patakhoz és amíg a madár át nem repüli a vizet, háromszor belemártja a haját a vízbe, akkor szép hosszú haja lesz. Mogyoróskai, regécei, óhutai, baskói hiedelem szerint a nagypéntek éjjeli vízzel sebeket lehet gyógyítani. Mogyoróskán és Árkán azt mondják, ha nagypénteken esik az eső, tűz esik és mindent eléget. Nagyszombaton délelőtt régebben tüzet szentelt a pap a templom udvarán. A szokásról minden faluban hallottak, gyakorolni azonban csak Abaújalpáron, Mogyoróskán, Baskón, Ohután és Rudabányácskán gyakorolták. A harangozó nagy tüzet rakott a templom udvarán, amely fölött a pap sokáig imádkozott, majd szentelt vízzel leöntötte. A parázsból, az üszőkből az emberek vittek haza, s otthon beledobták a tűzbe. A hamut is elrakták hamvazószerdára és azzal hamvazkodtak. Amikor a tűzszentelés szokását már nem gyakorolták, az emberek maguk hintették be a tüzet szentelt vízzel. Egyetlen idős adatközlőm szerint nagyszombaton reggel Baskón eloltották a tüzet, s a szentelt tűz parazsával gyújtották meg újra.

6 A legfontosabb nagyszombati szertartás azonban a feltámadás, ""amely újra csak az egyházi gyakorlatban gyökerező cselekmény. A római katolikusok számára a feltámadás és a körmenet általában délután hat órakor van. Az egyedüli kivételt Regéc jelenti, ahol nincs pap, s emiatt este tíz óra körül tartják a feltámadást, amikorra Fonyból átér a pap. A görög katolikusok feltámadási szertartása húsvét hajnalban zajlik, úgy, hogy épp virradatra érjen véget. Ettől kezdve a görög katolikusok egész húsvétban Feltámadt Krisztus köszöntéssel üdvözlik egymást, amire Valóban jeltámadt a felelet. Ez a köszöntési forma a görög katolikus lakosságra mindenütt jellemző.' A tulajdonképpeni húsvéti ünnepek régebben három napig (vasárnap, hétfő, kedd) tartottak, mára azonban a harmadik nap már elmaradt. A reformátusok, (akik már a nagyböjtöt sem tartották) csak két napig ünnepeltek régebben is. Húsvét első napján minden faluban ételt szenteltetnek. Az ételeket, főtt sonkát, főtt tojást, kalácsot, pászkát, túrót, édes túrót, sódart, tölteléket, kolbászt, bort kis kosárkában, Regécen tálcán viszik a templomba. A kosarat külön erre a célra készített, otthon szőtt hófehér vagy mintás kendővel; abrosszal letakarják.

8 Az ételszentelés reggel hét órakor van, s utána az egész család eszik a megszentelt ételből. Rudabányácskán a szentelt étellel hazafelé tartó asszonyok versengtek, hogy ki ér haza előbb, mert az a munkában is első lesz. Ugyancsak rudabanyácskái hiedelem szerint a szentelt pászka morzsáját a kiskertben kell kirázni, hogy a vetemények jobban nőjenek. A szentelt sonka csontját régebben sehol sem dobták ki, mert hitük szerint, ha a csontot nagy viharban tűzre teszik, akkor bizonyos, hogy nem csap villám a házba. Regécen, Mogyoróskán a szentelt kalács morzsáját a tyúkoknak adták, hogy sokat tojjanak. Másodnap jártak a legények és a férfiak locsolkodni. Régebben csak vízzel öntözködtek. Bementek a házakhoz, kihívták a leányokat és egy vödör vízzel jól leöntötték. Ha a leány húzódozott és nem akart kijönni, akkor megfogták és ruhástól fektették be a vízzel teli vályúba. Gyakran az utcán is