A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

Sasvári László: Az észak-magyarországi görögséggel kapcsolatos népnevek

tozó Kenézlő földrajzi helyzetét, s hogy az akkori viszonyok között még nehezebben volt megközelíthető, önként adódik annak a megállapítása, hogy itt a rácok zártabb közösséget alkothattak, mint Dorogon. (A defterjegyzék Dorogon a 48 délszláv név mellett 12 magyar nevet tartalmaz, míg Kenézlőn a névarány 60:2!) Ez a zártabb közösségi jelleg lehet az oka, hogy az összeírok itt nem „adtak" magyar neveket. A kenézlői délszlávok a későbbiekben beleolvadhattak a mai görög katolikus lakosság elődeinek nagyobb részét kitevő uKránságba, mint az Kállósemjenben is történt. A XVI. század második felében már nagyobb számú délszláv elem élhetett a Tisza mentén, mert 1573-ban egy Rakamaznál történt rablótámadás résztvevőinek az ügyében a tokaji udvarbíró mellett működő rácispán intézkedik.

13 3. Későbbi, 1700 körüli adataink szerint Egerbe is kerülhettek a dorogi rácságból. 1702-es dorogi összeírásban szerepel a Rákó név, egy 171 l-es harmincadjegyzékben „Egrj Rako".

iA 1726-ban a kereskedelmet Egerrel egy Szimó nevű dorogi rác bonyolítja le.

ir

' Adataink szerint a rác és a görög elnevezés keverése is előfordul, de megkülönböztetése is. Szatmár megyében 1660 körül jelentek meg a rácok, akiket görögöknek is neveztek;

10 egy 1685-ös iratban ez olvasható: „. . . mentionatos Graecos, seu Rascianos in praefato oppido Szathmar-Nemethi".

17 Egy tokaji adásvételi szerződésben viszont 1694-ből: „Mostan Városunkba jött Görögök és Rácok."

18 Eger püspökét 1755-ben a tanács informálja, hogy a városban 420 „rác" él. Ez esetben a szó vallási gyűjtőfogalom lehet, mert megjegyzik, hogy a 420 főből 33 gyereket leszámítva, 102 fő „rácul", 138 görögül, 147 „oláhul" beszél

19 — az „oláhul" beszélőkön valószínűleg makedorománokat. kell értenünk. Mielőtt összefoglalnánk a rác szó jelentéseit, még arra kell válaszolnunk, hogy Rácz Márton, Miskolcon lakó görög, hogyan kaphatta a Rácz nevet görög létére. Erre legkézenfekvőbbnek látszik, hogy esetleg olyan vidéken is megfordult, ahol a rác és görög szó használatkeveredése általános volt. Rátz nevű görögről tudunk a szatmári görögök között, akiket Rákóczi 1705-ben Tokajba telepített.0 Az elmondottak alapján a rác szó jelentései a következők: 1. népnévként 'szerb, délszláv', esetleg már csak származást jelölve; 2. vallási megjelölésként 'ortodox"; 3. foglalkozásnévként esetleg 'pásztor' —, de nem zárhatjuk ki a 'katona' jelentést sem, hisz Hajdúdorogon a XVI. században —, amikor lakóit rácoknak nevezik — már álltak az erődfalak:1 4. használták olykor a hasonló jegyek alapján — balkáni származás, azonos vallás — 'görög' jelentésben is. GÖRÖG. E szavunk alapja a görög nyelv graikosz, 'görög ember' jelentésű szava. (A szót betűhív átírással közöljük, az újgörög ejtés: grekosz!) Lehet, hogy oroszból való átvétel, még a honfoglalás előtt, de ez nincs bizonyítva.

22 Valószínűbb egy régi, déli szláv nyelvből való átvétel.

23 A szót nyelvünkben a következő jelentésekben találjuk: 1. 'görög nemzetiségű'; 2. 'görög nyelvű'; 3. 'görög vallású', azaz 'ortodox', (megjegyezzük, hogy jelentése lehet még 'görög katolikus') ;