A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

Sasvári László: Az észak-magyarországi görögséggel kapcsolatos népnevek

4. 'kereskedő' —, mivel a Balkánról jött kereskedők közös érintkezési nyelve a görög volt, s a magyarok nem tudtak az egyes nemzetiségek (albánok, makedorománok) között különbséget tenni.'-"

1 A tokaji görögökkel kapcsolatosan az első olyan adat, amely a görög szót tartalmazza, 1663-ból való. Egy régi, tokaji evangéliumos könyvben volt feljegyezve egyházi szláv nyelven, hogy a könyvet „kerek Karacsun Domietri" vásárolta másokkal együtt az „ikleszija Tokajszkaja ruszkaja" (a tokaji orosz, azaz a népnyelv mai használata szerint is: görög katolikus egyház) számára.

25 A szláv szöveget betűhív átírásban közöljük. A kerek szóalak a magyar görög es ugyanazon jelentésű ukrán hrek szóalak keveredéséből adódhatott, a Karctrcsun alak etimológiája már hosszabb vizsgálatot igényel. A karácsony 'december 25.' szavunk eredetére vonatkozóan a következőket mondhatjuk a szakirodalom alapján :

2íi szláv eredetű, az ősszláv Korcunh 'lépő, átlépő, fordulónap' szóból, a bolgárban a nyelvjárási kracsun jelentése 'nyári vagy téli napforduló ünnepe', macedón népnyelvi alak az albániai Korea és a görögországi Kastoria vidékén kracsun, 'december 25.', az aruménben circim, crlcun üa', a meglenorománban cárcun 'ua, a románban craciun.

2

' Karácsony Sándor, a Rákóczi-kor harmincadbérlőjének a neve az iratokban Karácsony, Karácson, Krácson, Krátsón alakokban szerepel.

28 Krácson köznévi rlakra van erdélyi adatunk 1640-ből:

29 Karácsony Sándor lakóhelyének egy ízben Vajdahunyadot jelölik meg,

:!l) így nevének Krácson változata lehet erdélyi eredetű, ugyanakkor önmagát macedóniai jelzővel illeti,

31 így családnevét, figyelembe véve a makedoromán erictm szóalakot —. mely a Krátcsón névformát is magyarázhatja —, makedoromán környezetből származtatjuk. (A név macedón nyelvből nem származtatható, mert a macedón, mint szláv nyelv, csak 1945 körül vált ki a bolgárból,

32 (természetesen a makedorománban bolgár jövevényszó is lehet, a karácsony szó.) E vizsgálódásunkkal újabb adatokat nyertünk a hazai Karácsony, Karácsonyi családnevek eredetével kapcsolatosan. Érdemes egy összefoglaló jellegű áttekintést tennünk. A családnév lehet középkori, magyar eredetű, személynévként adták, ebből könnyen válhatott családnévvé. Lehet — mint a vizsgált név esetében — makedoromán eredetű. Román környezet hatására pedig az erdélyi örménységnél is előfordul. (Még a szerb-horvátban is megvan Kracun alakban.) Még tisztázni kell Karácsony Sándor tokaji kapcsolatait. A XVII. század második felében tokaji görög kereskedő Karácsony Demeter, mint az 1663-as feljegyzés is mutatja, s akinek működésére 1688-ból is van adatunk.

33 Az 1663-as Karacsun alak a magyar Karácsony és egy szláv Kracun, de az említett encun alak keveredéséből is adódhatott. Karácsony Sándor két testvéröccsét, Miklóst és Mártont is bevonta ügyleteibe,

34 Mártonnal kapcsolatosan ez esetben tokaji adatok szerepelnek. Az elmondottak alapján egy nagyszabású családi vállalkozás képe bontakozik ki. Karácsony Demeter lehetett az, aki megteremtette a lehetőségeket, és ennek nyomán jöttek a Karácsony testvérek hazánkba. Még egy megjegyzést szeretnénk tenni azzal kapcsolatosan, hogy 1711-ben Karácsony Sándor és volt üzlettársa, Lónyai Ferenc között a tragikus végű, Lónyai halálával végződő találkozás Bodrogkeresztúron, a Tisza partján zajlott le.

35 Ez csak úgy képzelhető el, hogy az áruszállító karaván Bodrogkeresztúron