A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Petercsák Tivadar: Képeslevelezőlap - gyűjtemény Szerencsen

A kaolint még az 1930-as években is bányászták, egyre gyengébb eredménnyel. Az utolsó bányatulajdonos Zöldi András, helybeli gazdálkodó volt, aki egy pénzestársával együtt csaknem egy évtizeden át bányasztatta a kaolint. Tömbökben szállították el a szerencsi vasútállomásra, ahonnan azután a megrendelőkhöz vasúton továbbították. A meddőhányások, a bozóttal és gyommal benőtt bányavájatok viszont még ma is felismerhetők. A szerencsi múzeum országosan egyedülálló gyűjteménye a több mint 600 ezer darabból álló képeslevelezőlap-anyag. Alapját néhai dr. Petrikovits László szerencsi fogorvos 450 ezer darabos magángyűjteménye alkotta, melyből — ajándékozása révén — kiállítást rendeztek és közgyűjteményt létesítettek. Az anyag vásárlás és ajándékozás útján azóta is rendszeresen gyarapszik. A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalata minden évben megküldi az esztendő hazai kiadású képeslapjainak egy-egy példányát. Általában az 1870—7l-es éveket tartják a képes levelezőlap megjelenési időpontjának. August Schwartz oldenburgi könyvkereskedőnek tulajdonítják az első képeslap forgalomba hozatalát. A képeslap gyorsan népszerűvé vált és hamarosan gyűjtői is akadtak. A századforduló otthonaiban divatos képeslapgyűjtő albumokban a karácsonyi, újévi, húsvéti üdvözlő kártyák mellett a sokszor giccses szerelmes lapok, a hadiflotta hajóit vagy az uralkodók arcképét bemutató képeslapok domináltak. Nagy haladást jelentett, amikor elkészültek az első művészeti képeslapok, híres mesterek alkotásainak színes reprodukcióival, így az olcsó, mindenkihez eljutó képeslap széles tömegek művészeti nevelését és ízlésfejlesztését is szolgálja. A képes levelezőlap minden érdekes eseményről beszámolt. Az 1896-ban készült magyar képeslapok a millenniumi ünnepségek kapcsán az ezeréves magyar történelem jeleneteit ábrázolják, s egyben tükrözik a kor szellemét és ízlését is. Szinte dokumentumszerűek az első világháború csatajeleneteit bemutató lapok, ugyanakkor a háborús uszítás szolgálatába is állították az akkor nagyon divatos képes levelezőlapot. Kezdettől fogva nagy mennyiségben készültek városképi és tájlapok, melyeket elsődlegesen a gyűjtőknek és rövid üdvözletek továbbítására szántak. A szerencsi képeslapgyűjtemény különböző korú és témájú lapokat tartalmaz. Legnagyobb számú a városképi anyag, melyben úgyszólván az összes magyarországi helységre vonatkozó lapokat megtaláljuk, melyeket a múlt század végétől napjainkig forgalomba hoztak. De alig van olyan ország, melyből ne lenne tájképi lap a múzeumban. Érdekességük mellett kultúrtörténeti SZIKORA ANDRÁS Képeslevelezőlap-gyűjtemény