A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Petercsák Tivadar: Képeslevelezőlap - gyűjtemény Szerencsen

jelentőségűek a színészeket, színházi jeleneteket, vagy a tánc, a divat egyes korszakait megőrző képeslapok. A gyűjtemény képeslaptörténeti ritkaságokat is őriz. Ilyenek a rénszarvasbőrből, fakéregből, háncsfonatból, gobelinből vagy japán selyemből készült levelezőlap-különlegességek. Érdekesek, de sokszor giccsesek a különböző anyagok — pl. textil, papír, haj, virág •— felhasználásával készült ún. kollázslapok, a hímzett, domborított és préselt táj-, virág- és üdvözlőlapok. Az első világháború előtt divatos összerakható levelezőlap-sorozatok közül a múzeum három, francia kiadású, értékes Napóleon-sorozattal rendelkezik. Egyedi készítésűek a forgatható trükkös lapok, az ún. mozgó fényképek vagy a szétnyitható és legyező alakú lapok. Technikai érdekességek a változatos témájú átvilágítható képeslapok és a századfordulón készült térhatású lapok, vagy az 1898-ból származó hanglemezes lap. A képes levelezőlapok technikai kivitelezése sokféle lehet. A döntően grafikai és fotóeljárással készült lapok mellett a kézi festésű vagy az égetett technikájú képeslapok is megtalálhatók a gyűjteményben. A szerencsi képeslapanyag történeti szempontból legértékesebb része a városképi gyűjtemény, mely sok segítséget nyújthat a helytörténeti kutatás számára is. A képes levelezőlap nemcsak üdvözletek, jókívánságok közvetítésére szolgál, de a rajta szereplő épületek, városképek megőrzésével kortörténeti dokumentum is. A helytörténeti kutatók számára különösen a múlt század végén és a XIX—XX. század fordulóján megjelent képeslapok értékesek, hiszen ekkor a fényképezés még csak szűk körben terjedt el. Képeslap viszont már a legtöbb magyarországi helységről készült az 1890-es évektől, s mivel fényképről készítették, hűen rögzítik a település akkori állapotát, elsősorban középületeit, tereit, utcáit. Gyakran csak a képeslapok őriztek meg olyan épületeket, sőt egész utcákat, melyek hozzátartoznak egy város vagy község múltjához. Természetesen nem tekinthetjük a korszak egyetlen hiteles dokumentumának, hiszen elsősorban a látványosabb, idegenek számára is szívesen mutatott épületeket, városrészeket tartalmaznak. A képeslapok témájának és a helységnek a meghatározása nem okoz gondot, mivel ezt kezdettől fogva felirattal jelzik. Viszonylag nehezebb, illetve körülményesebb a lapon ábrázolt objektum fényképezési időpontjának év szerinti meghatározása. Legtöbbször egyedüli támpontot az üdvözlő szöveg keltezése vagy a postabélyegző dátuma nyújt. Jelzi, hogy a felvétel a képen szereplő időpont előtt készült. A pontos meghatározás más képek vagy egyéb helytörténeti dokumentumok egybevetésével végezhető el. A továbbiakban bemutatok néhányat a legkorábbi szerencsi vonatkozású városképi lapokból, melyek segítséget nyújthatnak a századforduló helytörténeti kutatásához. (A képek meghatározásánál sok segítséget kaptam Farkas István nyugdíjas cukorgyári gondnoktól, amit ezúton köszönök meg.) 1. kép. „Szerencs madártávlatból." Szerencs távlati képe az Árpád-hegyről fényképezve. Megjelent Lővy József fia miskolci könyvkereskedés kiadásában. 1899-es dátumbélyegzős képeslap. A felvétel az 1890-es évek első felében készült. Jól kivehető rajta a szerencsi főutca, a Rákóczi út nyomvonala és a cukorgyár egyes épületei. A felvétel a cukorgyár legkorábbi állapotát tükrözi, így ipartörténeti dokumentum is. Ekkor még csak az üzemi főépület állt a külső szállítóberendezésekkel és az irodaházzal. A mai irodaháznak