A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A regéci vár

szakadásainak megszemlélésérc küldte a várait, kastélyait mindenütt továbbépítgető, szépítgető fejedelem. A magyarországi várak lerombolása érdekében kiadott bécsi — udvari kamarai — rendeletek alapján végrehajtott intézkedések elérték hatásukat. A romokban heverő vár állaga azóta is egyre romlott. A múlt század végén (1891-ben) még négyszintes maradványokat talált a toronynál a vár felmérője (4. kép), s az épületek is 2—3 szintes maradványokkal meredeztek, azonban ma már igen rossz állapotban vannak a toronymaradványok, a helyiségfalak és a körítőfalak egyaránt. A pincék egy részének a boltozata még ép. A szintek tisztázása az általában 3—4 méter vastag törmelékréteg eltávolítása után lenne lehetséges. Kitisztításra szorulnak a nagyméretű pincék is. A meglevő falak koronáját állagvédő burkolattal kellene ellátni, hogy a további folyamatos pusztulás megelőzhető, csökkenthető legyen. A gyommal, bokrokkal, cserjével és fákkal erősen benőtt omladékokat járva, már csak igen erős képzelőerő varázsolhatja elénk a Rákócziak, Thökölyek udvartartásának fényét, a várban fél századon át uralkodó mozgalmasságot és pompát (5. kép). A regéci várat nagyon kedvelő I. Rákóczi Ferenc karabélyainak, puskáinak, pisztolyainak, bőrös, vasalt, festett ládáinak a felsorolása több oldalt tett ki. Thököly Imre 1683-ban a regéci tárházban helyezte el ezüstjeinek egy részét, amelyek közül az alábbi néhány tétel is érzékelteti a használati eszközök terén is meglevő pompát: 68 ezüst tányér, 51 ezüst tál, aranyos mosdó medencéstől, ezüst mosdó medence nélkül stb. szerepelt a jegyzékben. Az évszázados romok között már sokszor kutattak kincskeresők, hiszen az idősebb mogyoróskai, vagy regéci emberek számos mondát tudnak és mesélnek a régi pásztorok kincsleleteiről, a romok között tátongó mély pincékben elrejtett Rákóczi-kincsekről, a Regécet Boldogkővel összekötő alagútról stb. Az igazi érték azonban történelmi múltunk jellegzetes, pótolhatatlan és kiemelkedő jelentőségű műemléke, a Rákócziak évszázadok óta tartó tisztelete, a szabadságharcos ősök hősi cselekedeteit megtartó emlékezet! JOÖ TIBOR IRODALOM 1. Myskovszky Viktor: 1891. évi felmérése (OMF Tervtár). 2. Országos Műemléki Felügyelőség: 1939. évi műemléki bejárás megállapí ásal. 3. Sziklay J.—Borovszky S.: Abaúj-Torna vármegye cs Kassa. Bp. 1896. 108., 110.. 116.. 237.. 487.. 511. 4. //. Takács Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok. Bp. 1970. 230—231. 5. Tamaskó Ödön: Zempléni-hegység. Bp. 1958, 3., 5., 36., 38.. 49., 80., 81. 6. Wolfgang Lazius: 1570 utáni térképe. 7. Zsámboky János: 1579. évi térképe. 8. Kónyöki József: A középkori várak, különös tekintettel Magyarországra. Bp, 190>. 9. Szombatliy Viktor: Kuruc idők. A magyar régészet regénye. Bp. 1968. 264.. 265., 267. 10. Vártúrák kalauza. Bp. 1969. 237—2.39. 11. Gerő László: Magyarországi várépítészet. Bp. 1955. 134., 192., 194., 438., 440. 12. Budapest—Tokaj-Hegyalja—Sárospatak. Panoráma, II. kiadás. 89. 13. Majláth Béla: Levéltári adatok Regéc vár történetéhez. Történelmi Tár, 1889. 1—25. 14. Détshy Mihály: I. Rákóczi György fundálói. Különlenyomat az Építés- Építészettudomány III. 4. füzetéből, 1972. 365—366. 15. Molnár Endre: Abaúj-Torna vármegye. Bp.. 1938. 202—203. 16. Országos Műemléki Felügyelőség: Borsod-Abaúj-Zemplén megye és Miskolc megyei város műemlékjegyzéke. Bp., 1964. 32.