A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A regéci vár

2. kép. A regéci romok részlete déli irányban hosszan elnyúló (kb. 90 méteres) várrendszer két legmagasabb — figyelő és védekező — pontját. Az északi — 15,50x11,60 méteres alapterületű, 10,7x6,80 méteres belterületű, 2,40 méteres falvastagságú torony volt, az úgy­nevezett öregtorony. Ez a korabeli átlagos tornyoknál nagyobb és masszívabb építmény a XIII. században épülhetett. A torony elé, északkeleti irányban — valószínűleg a XV. század végén és a Zápolyai család intézkedésére — egy 12,50 méter átmérőjű, meglepően vékony falu rondellát építettek (2. kép), és a torony átvette a kaputorony szerepét. A kaputorony és a bejárat fokozott védelmét szolgálta a rondella előtt kialakított, kis méretű, trapéz alakú kapu­udvar is. A déli torony szélesebb, de alacsonyabb volt. Teljesen a terep adott­ságaihoz igazodóan kiépített, szabálytalan alaprajzú, több mint 250 négyzet­méteres alapterületű építmény volt, 1,60—2,40 méteres falakkal. Ez az épít­mény lehetett az úgynevezett ,,görbe ház", amelyen kívül lakás céljára szolgáló jelentősebb helyiségként még az ebédlőpalotát és a felső várat (öregtornyot)

Next

/
Thumbnails
Contents