A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A regéci vár

3. kép. Regéc, az 1891. évi felmérés rajza említette az 1646. évi inventárium, de felsorolta a számtartó házát, a sáfárházat, s a házat, melyben a páterek laktak, a tárházakat, a porkoláb háza feletti házat, az élelmiszerek tárolására szolgáló helyiségeket, továbbá a pincéket is. A két torony közötti, mintegy 50 méteres távolságot épületsor töltötte ki. Annak keleti oldalán egy szűk falszoros húzódott végig. Az öregtorony déli oldalán egy nagytermet (10,50x6,80 m) találhattunk, ezt követte 3 darab, 5,00x 5,00 méteres szoba, majd négy 6,80x3,20 méteres helyiség. A nagyterem déli oldalához — délnyugat felé — csatlakozott egy másik nagy helyiség (10,00x6,80 méteres) is, s ettől délre terült el a 24 méter hosszú és 10 méter széles belső udvar. Ennek az udvarnak a nyugati oldalán, ugyancsak húzódott egy helyiségsor, változó szélességű és szerényebb helyiségeket foglalva magában. Az épületek egy tractusosak és két-három szintesek voltak. Az udvaron nagyobb méretű ciszterna biztosította a vízellátást. A vár északnyugati, északi oldalán és a keleti oldal nagyobb részén még ma is jó kivehető sáncárok húzódott és növelte a védőképességet (3. kép). A várat nyilvánvalóan díszítő faragványokat, pompás lépcsőket, loggiákat nem ismerjük, de azt tudjuk, hogy a XVII. század legnagyobb magyar építtetőjének számító L_ Rákóczi György szolgálatában álló Sárdi Imre deák és egy ismeretlen német fundáló — akik a sárospataki feljáró és loggia tervét is készítették — 1646-ban (áprilisban) együtt járt Regécen. Korának két jelentős építészét nyilvánvalóan nemcsak az 1644-es ostrom során megrongálódott falak