A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

TÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK - Joó Tibor: A regéci vár

melletti hű kitartással mutatott példát, hanem, amikor az „Egy Munkács várába szorult a szabadság", 3 éven át (1685—88) hősiesen védte a várat. Regéccel kapcsolatban Thököly Imre már 1682-ben írta Zrínyi Ilonának: „Az várat muniálja kegyelmed, míg ideje vagyon hozzá." 1684-ben azt kéri. hogy hordasson mészkövet és „Jószágbeli jobbágya-ink fiaiból mind téglavetőt, mind kőmíveseket taníttasson kegyelmetek." Azt, hogy Regéc várában általában nem tartózkodtak jelentős katonai erők, Thököly Imrének, a vár kapitányához 1684. május 24-én Szerencsről küldött levele is tanúsítja, mely szerint „megvalljuk, Regécz várában mi nyolcvan, kilencven praesidiáriust nem csak azért tartunk, hogy a várat őrizzék, hanem, hogy jószágainkat is oltalmazzák az excedensek ellen." 1685-ben Thököly Imre, Herberstein császári tábornokot tartotta Regécen fogságban. Thököly csillagának lehanyatlása után a császári seregek elfoglalták Regécet, az ott talált tömérdek drágaságot elvitték, és a várat 1686-ban le is rombolták. II. Rákóczi Ferenc Regéc várát nem használhatta szabadságharca során, hiszen már egy 1701. évi jelentés arról írt, hogy kijavítása alig lehetséges. Az 1715. évi XLIX. törvénycikk az összes Rákóczi-javakat s várakat a kincstár javára elkobozta. Közöttük volt Regéc, a regéci uradalom is. Ez előbb Trautson Donát herceg, majd a Bretzenheim hercegi család kezébe került. Bretzenheimék még a „regétzi" előnevet is használták és felvették. Regéc egyik meghatározott vártípusba sem sorolható. Szabálytalan alaprajzú, tekintélyes méretű hegyi vár; a vulkanikus eredetű hegycsúcsot teljesen befoglalja (1. kép.). A csúcs két átellenes — az egyik 624 méter magas, a másik 618 méteres — kúpján helyezkedett el egy-egy torony, s ezek alkották az észak1. kép. A regéci vár