A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Naukovij Zbirnik, 7. (Gunda Béla)

etnikumot is érintő közlemények Gömör néprajzi képének tágabb összefüggésekben való vizsgálatához vezetnek. Bízvást remélhetjük ennek a kezdetnek a folytatását, amelyet a szerkesztő, Pranda A. a következő kötetek anyagának összeállításánál célul tűzött. Örülnénk, ha a kötetek gyakrabban, rövidebb időközökben jelennének meg. ÜJVÁRY ZOLTÁN Naukovij Zbirnik, 7. Muzeju Ukrajinszkoji KuVturi v Szvidniku. (Annales Musei Culturae Ukrainiensis Svidnik) 7. kötet. Szerkeszti: Rusinko Ivan. Svidník 1976. 639 lap A svidníki (Kelet-Szlovákia) ukrán múzeum mindinkább tudományos központja lesz az Északkeleti-Kárpátok kutatásának. A múzeum legújabb évkönyve is ezt a véleményünket erősíti meg. Az évkönyv változatos, a társadalomtudományok széles körét magába foglaló tanulmányaiból a következőket emelem ki: Blaho R. és Kapisovskij V. Kelet-Szlovákia felszabadulás utáni politikai, gazdasági fejlődését, Kovac A., Slepcov I. A., Rodák J. a felszabadulás katonai kérdéseit tárgyalják. Bobak M. az 1945 után megjelent ukrán nyelvű ifjúsági folyóiratirodalmat mutatja be. Koré B. a Druzno vpered (1951—1974) c. folyóiratnak a szlovákiai nemzeti felkeléssel, a felszabadítással kapcsolatos cikkeiről nyújt bibliográfiai áttekintést. A közölt bibliográfiában néprajzi közlések is vannak. Vanat I. az 1930-as évek Eperjes környéki parasztmozgalmait vázolja. Hnatjuk V. széles körű nyelvészeti munkásságát Dzendzelivskij J. O. ismerteti. A szerző többek között hivatkozik Gerovsky G. dialektológiai munkásságára is. A Munkácson élő nyelvészről el kell mondanom, hogy az 1930-as évek végétől kapcsolatban voltam vele. Gerovsky G. egy kitűnő tanulmányt írt a kárpátukrán lakodalmi szokásokról. Kézirata talán a Néprajzi Múzeum vagy a Magyar Néprajzi Társaság kézirattárában lappang. Bajcura T. a cári Oroszországban tevékenykedő huszti eredetű, a budapesti egyetemen is tanult Orlaj I. S. pedagógiai munkásságáról szól. Pedagógiai tárgyú Rusinko M. tanulmánya, amelyben a gömöri származású Stravrovkij I. A. kéziratos pedagógiai munkáját méltatja. Stec M. az eperjesi Safarik egyetem ukrán nyelvi és irodalmi tanszékének 15 esztendős munkásságáról számol be. A közölt bibliográfiában bőven vannak kárpátukrán folklórtanulmányok is. Meglepetés a számunkra Rudlovcak O. tanulmánya. A Safarik egyetem docensnője kitűnő irodalmi tájékozottsággal számol be a múlt századi és század eleji kárpátukrán folklórkutatásokról. Vázolja a Magyar Néprajzi Társaság idevonatkozó munkáját, az Ethnographia jelentőségét, s alig ismert ukrán és magyar folyóiratok anyagát dolgozza fel. Kiemeli, hogy magyar és ukrán részről az együttműködés szellemében igen nagy volt a kárpátaljai ukránok iránti érdeklődés. A tanulmányt szükséges lenne teljes egészében magyar nyelven is megjelentetni, s a kérdéssel magyar részről tovább is