A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Slovensky národopis — 1976. (Niedermüller Péter)

M. tanulmánya a Prága környéki települések viseletéről, St'astna J. munkája a munkásság táplálkozásáról, valamint Nousová J. cikke a bányásztelepülésekről. Az előbb említett két folklorisztikai munkát egészíti ki Benes B., valamint Satke A. tanulmánya. Előbbi a munkásfolklór és a folklorizmus, utóbbi pedig a cseh bányászok prózai elbeszélő műfajairól írt. Az itt említett témákhoz kapcsolódik, de nem a konferenciára készült Kovacevicova S. áttekintő tanulmánya a 19. századi munkásság életkörülményeiről (1—38.). A szlovák néprajz hagyományos folklorisztikai érdeklődésének bizonyítéka annak az 1975 őszén rendezett folklorisztikai konferenciának az anyaga, amely az ez évi harmadik számban jelent meg (333—444.). Bár ezek a tanulmányok viszonylag rövidek, és a többi, konferenciára készült íráshoz hasonlóan elsősorban problémák felvetésére, mint megoldására vállalkoznak, mégis tematikai gazdagságuk megdöbbentő. Lescak M. a jelenkori szlovák folklorisztika elméleti problémáit foglalja össze. (Egy ilyen jellegű tanulmányra igen nagy szükség lenne nálunk is). Benes B. a népi elbeszélések tipológiájáról. Tomes J. a szokásokhoz kapcsolódó folklórműfajokról, Gaspariková V. a humoros elbeszélésekről, Luther D. pedig a szlovák népi színjáték katalogizálásának lehetőségéről ír. Az igen sok elméleti vonatkozású munka közül érdemes kiemelni Horálek K., Sirovátka O., Liba P. és Vanovicová Z. tanulmányát. Horálek a szlovák folklórnak a világirodalommal való kapcsolatát, Sirovátka a népszerű irodalom és a „parairodalom" fogalmát, Liba szintén a népszerű irodalom és folklór kapcsolatát, Vanovicová pedig a tömegkommunikáció és a szájhagyományozás összefüggéseit elemzi. Ugyanebben a füzetben jelent meg egy másik, társadalomnéprajzi konferencia anyaga is, ahol az előadók a család és házasság problémakörét járták körül, ehhez kapcsolódik Svecová S, elméleti jellegű bevezetője, illetve a többi előadónak egy-egy területhez kapcsolódó konkrét tanulmánya. Végül az ez évi negyedik szám nem egy konferencia anyagát, hanem egy tematikus összeállítást nyújt át az olvasónak. A nemzetközi szerzőgárda a jelenkori néprajztudomány legfontosabb elméleti fogalmait igyekszik megvilágítani, egy marxista elméleti rendszerbe beilleszteni. Kon I. S. a kultúra generációk közötti közvetítésének módjait vizsgálja a tudományos-technikai forradalom korában. Vasiljeva G. P. a hagyomány fogalmának etnikus funkcióját elemzi. A jelenkori néprajzi kutatás különböző aspektusaival foglalkozik Chadêinikolov V., Pranda A., Nosálová V. és Valentová V. tanulmánya. Patkóvá J. viszont a tárgyi kultúra egyedi és általános vonásaival foglalkozik, kapcsolódva ezzel egy másik, Pranda A. tollából származó cikkhez, amelyben a szerző a marxista filozófia három fontos fogalmának (egyedi, különös és általános) néprajzi értelmezésére tesz kísérletet. A rövid ismertetésből, ahogyan már jeleztem, szükségszerűen sok minden kimaradt. Az említett munkák is bizonyítják azonban a szlovák néprajz széles érdeklődési körét, gondolatgazdagságát. A Slovensky národopisnak ugyanakkor külön érdeme gazdag és szép illusztrációs anyaga. Azonban nem lehet eléggé sajnálni, hogy a könyvismertetésekre szánt terjedelem alig nő, sőt szinte csökken. Pedig nálunk is sokan és örömmel olvasnák a szlovák néprajztudomány újabb munkáiról szóló recenziókat. NIEDERMÜLLER PÉTER