A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

SZLOVÁKIAI TÉKA - Ethnologia Slavica, Tom. VII. (Niedermüller Péter)

Ethnologia Slavica, Tom. Vu. Slovenské pedagogické nakladatel'stvo, Bratislava, 1977. Az Ethnologia Slavica hetedik kötete az évkönyv egyik alapítójának, Milovan Gavazzi professzornak 80. születésnapjára készült ünnepi kötet. Sajnos azonban posthumus ünnepi kötetről van szó, hiszen Gavazzi professzor még 1975-ben meghalt. A két kötetet (hiszen az évkönyv VIII. kötetét is Gavazzi emlékének szentelték a szerkesztők) barátai, munkatársai, kollégái állították össze, ezzel is kifejezve tiszteletüket és szeretetüket az ünnepelt iránt. Gavazzi professzor néprajzi munkásságának gazdagságát, sokrétűségét jól mutatja be Vüko Novak (Die wissenschaftliche Tätigkeit Milovan Gavazzis). Munkái jelentek meg a horvát népi kultúra egészéről, a dél-európai kultúrföldrajzi területekről, a dél-európai román eredetű kultúrelemekről, a balkáni pásztorkodásról, a nyugat-pannóniai térség népi kultúrájáról és még számtalan egyéb témáról. Ugyanakkor Gavazzi professzor gyakran foglalkozott a szlávok legősibb kultúrájának problémájával is. Nem véletlen tehát, hogy Hensel W. tanulmánya a szlávok etnogenezisével kapcsolatos kutatásokat tekinti át (From Studies on the Ethnogenesis of Slavs). A szerző elsősorban a szlávok őshazájával, valamint a szláv népesség kialakulásával, létrejöttével kapcsolatos főbb kérdéseket taglalja. Ugyancsak az ősszlávokkal, azok építkezésével, illetve lakóházával foglalkozik Ondrus S., amikor áttekinti a Wohngrube típusú lakóházakkal kapcsolatos szláv nyelvészeti anyagot (Die Behausungen der alten Slawen im Lichte der Lingvistik). Az etnográfiai vonatkozású tanulmányok között Viires A. a Baltikum népeinek kerekes járműveire, pontosabban kocsijaira gyakorolt orosz hatásról (Russian Influence in Eeast Baltic Wheeled Vehicles), Balassa I. a kukoricatermesztéssel kapcsolatos délszláv—magyar összefüggésekről (Die südslawisch —

ungarische Beziehungen in Maisbau), Vakarelski Ch. pedig a bolgár népi kultúra megalitikus rétegéről írt (Zu den megalitischen Einflüssen in der bulgarischen Volkskultur). Podolák J. cikkében (Die Bedeutung der Wörter „uhor" und „priloh" auf dem Gebiet des slowakischen Etnikums) a parlagon hagyott föld jelölésére szolgáló két szlovák kifejezést (uhor, prieloh) elemzi néprajzi szempontból. Jefábek R. a dél-morvaországi horvát falvak falfestőinek motívumait, munkáit mutatja be (Volkstümliche Wandmalerei bei den südmährischen Kroaten im 19. Jahrhundert). Meg kell még említeni Hammel E. A. cikkét a délszláv nagycsaládról (Reflections on the Zadruga), Krut J. Z. tanulmányát a szlávok aratási ünnepéhez kötődő költészeti anyagáról (Erntepoesie der Slawen), valamint Maticetov M. írását egy szlovéniai terület mitikus alakjáról („Cas" — Un essere mitico dalla Val Resia). Elméleti szempontokat próbál érvényesíteni munkájában Staszczak Z. a népszokások elemzése során. Egy kiválasztott példán, a halálkihordás szokásán keresztül a szokások elemzésének egy komplexebb módjára tesz kísérletet (Zur ethnographischen Interpretation der Bräuche). Ugyancsak a szokáskutatással kapcsolatos a kiváló szlovák kutatónak, Komorovsky J.-nek a tanulmánya (Zur Typologie des Volkfestes „Die Königswahl"), amelyben a királyválasztás különböző alkalmakkor felbukkanó szokását elemzi. Utoljára hagytuk a kötet elméletileg legfontosabb tanulmányát, Cistov K. V. írását (Die slawische Folkloristik im