A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

MEGEMLÉKEZÉSEK - Hellebrandt Magdolna: Dr. Saád Andor

1969: — Házépítés régi módja Kacson. HOMÉvk. VIII. 341—348. — Régi társas gyermekjátékok Mezőkövesden. HOMKözl. 8. kötet 55—62. 1970: — A fonó folklorisztikai kutatásának problémái. HOMÉvk. IX. 341—373. 1972: — Mancsozás — tekézés. HOMÉvk. XI. 403—424. — Kapókövezés — „kapózás" — Csobádon. HOMKözl. 10. kötet 125—127. 1.974; — Este a fonóban. Budapest. 2976: — Borsodi népdal változatok (minik önyv). Miskolc. — Matyó mancsozó botok. HOMKözl. 15. kötet 108—116. Dr. Saád Andor (1904—1977) 1977 márciusában vettünk végső búcsút dr. Saád Andortól. Élete szorosan kapcsolódik a múzeum történetéhez, tevékenyen részt vett a múzeum gyűjtőés feldolgozó munkájában. Családjával 1920-ban került Liptóújvárról Diósgyőrbe, ahol édesapja az állami erdészet főorvosa lett. Szolgálati lakásul a mai Vár u. 22. számú házat jelölte ki részükre a Miskolci Főerdőhivatal. Ebben az épületben lakott 1852—67-ig a híres színésznő, Déryné is. A kis diák képzeletét megragadták a történeti emlékek, a szomszédban levő várrom, s a kert végében, a Tapolca-patak mögött, a sziklában felfedezhető barlang. Érdeklődése a régi korok embere felé irányult. Később részt vett a Bükk barlangjainak világhírű ásatásain, így az istállóskői, majd a Szeleta-barlang feltárásában Kadic Ottokár és Hillebrand Jenő mellett. Az ásatáson tapasztaltak életre szóló élményt és tudásanyagot jelentettek. Az ősrégészet mellett szenvedélyesen foglalkozott antropológiával. Érdekelték az ember fejlődésének szakaszai, s maga az emberi szervezet. így lett orvos. Diplomáját 1929-ben a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen szerezte. Orvosi pályáját a miskolci Erzsébet (ma Semmelweis) Kórházban kezdte, majd Mezőkövesden 1935-től 1940-ig folytatólagosan megválasztott községi orvos volt. A csodálatos matyó népviselet mellett, mint orvos, látta azt a rendkívüli szociális elmaradottságot, ami a felszabadulás előtti Mezőkövesdre