A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

MEGEMLÉKEZÉSEK - Hellebrandt Magdolna: Dr. Saád Andor

jellemző volt. Tagja volt annak az értelmiségi csoportnak, mely 1936-ban memorandumot juttatott a kormányhoz. Ebben összefoglalták a legsürgetőbb problémákat, s felmérték a megoldások lehetőségét. Ebben az időben több, egészségüggyel foglalkozó cikke jelent meg a Gyógyászat és a Népegészségügy lapjain. A második világháború idején visszatért Miskolcra, majd hadikórházban teljesített szolgálatot. A felszabadulás után Miskolcon dolgozott. Egész embert kívánó munkája mellett kikapcsolódásként foglalkozott a régészettel, olyan fokon, amelyet ma szakmán kívül álló már nem tud elérni. Önálló ásatásokat végzett 1932—33-ban a Diósgyőr—Tapolca barlangban, a Mexikói-barlangban, majd Nemeskéri Jánossal a Szeletában. 1931-től a Borsod—Miskolci Múzeum tiszteletbeli őre. Jelentős paleolit-mezolit anyagot gyűjtött a múzeum számára Miskolc—Avastetőn, Korlát—Ravaszlyuktetőn, Arka—Herzsaréten. Ismerte a megye fontos régészeti lelőhelyeit. Feltérképezte a barlangokat, várakat, lefényképezte a kaptárköveket, barlanglakásokat, a matyó népviseletet, építkezést. A vidéket járva felfigyelt a műemlékekre, s a természeti ritkaságokra. A múzeumügy mellett mindvégig kitartott. Része volt abban, hogy a világháború idején a miskolci múzeum gyűjteményét nem szállították nyugatra. Olyan szorosan kötődött, az intézményhez, hogy több alkalommal a múzeum munkatársának vélték. A nemzetközi jelentőségű Szeleta-konferenciát Vértes Lászlóval együtt szervezte a Herman Ottó Múzeumban. 1973-ban kiváló munkája elismeréséként a Szocialista Kultúráért kitüntetést kapta. Tudományos eredményeit hazai és külföldi szakfolyóiratokban tette közzé, ismertette népszerűsítő kiadványokban, előadásokon. Élete vége felé sokat foglalkozott Miskolc hírneves embereivel. Cikket írt Dérynéről, gondozta Fazola Henrik síremlékét Hámorban, s foglalkozott azzal a gondolattal, hogy az avasi temetőt műemlékké nyilváníttassa. Kéziratos hagyatékát, levelezését a múzeum régészeti adattára őrzi. Több olyan kutatóval állt kapcsolatban, akinek érdeklődését ő irányította, segítette megoldani emberi és régészeti problémáikat. Igyekezett átadni tudását, életerejét. Tiszta embersége, szenvedélyes szakmaszeretete példánk és szellemi örökségünk. HELLEBRANDT MAGDOLNA Dr. Saád Andor nyomtatásban megjelent tanulmányai 1. Die Ergebnisse der Ausgrabungen in der Istállóskőer Höhle im Jahre 1927. Die Eiszeit, Leipzig, 1927. 97—98. 2. A Bükk hegységben végzett újabb kutatások eredményei. Archaeológiai Értesítő, Budapest, 1929. 238—247. 375. 3. Ein Fall von Kannibalismus aus der Neolithzeit in der Istállóskőer Höhle (Ungarn, Bükk-gebirge). Die Eiszeit, Leipzig, 1930. (VII.) 107—110. 4. Előzetes jelentés a Diósgyőri-barlangban végzett ásatásokról. Barlangvilág, 1934. (IV.) 12—19. 5. Ujabb kutatások a Diósgyőri-barlangban. Barlangvilág, 1934. (IV.) 52—54. 6. A Diósgyőri-barlang felsődilluviális kőeszközei és faunája. (Az őslénytani részt Gaál István dr. írta.) Dolgozatok. Szeged, 1935. (XI.) 56—75.