A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Nemcsik Pál: Falucsúfolók Borsodnádasdon

Falucsúfolók Borsodnádasdon Borsodnádasd központja a Hódos-patak völgyének, másfél évszázada bázisa Heves megye szomszédos községeinek is. A tarnalelesziek is boldogan adták Nádasdra lányaikat 1864 után,

1 mert szerintük „pénznek a forrása van otté!" Gazdaságtörténeti szempontból is indokolt lehet a mikrotájban a „Nádasdcentrikus" gondolkodás, hiszen még a hegyen túlról is „minden út Nádasdra vezetett", amióta zörögtek a klopacskával

2 vagy fújtak a nádasdi gyárban. Az iparfejlődés lényeges mértékben meghatározta a környező községek viszonyának alakulását a megélhetést jelentő bázistelepüléshez, Borsodnádasdhoz. Istvánfjy Gyula 1887-től, parádi nevelősködésének kezdetétől ismerkedett a palócok életmódjával. Az általa gyűjtött adomák, szólásmondások, mondókák, tréfás versek és párbeszédek számos esetben utalnak a palóc községek falucsúfolóira.

3 Borovszky Samu a palócok erkölcsét elemezve így summázta tapasztalatait: „...a palóc a szomszéd falut gúny és szatíra tárgyává teszi, amiről egész versezetek forognak közszájon"/

1 Borsodnádasd egykori krónikása, Kávay Gáspár is felfigyelt a palócok falucsúfolóira és ezzel kapcsolatban érdekes adatokat közölt kalendáriumában.

5 Ujabban Várkony és Sáta esetében Malinkó János mutat rá a két község tartós civakodásának az okaira.

6 A hetvenes évek derekán magam is gyűjtöttem idevonatkozó adatokat, ezeket közlöm alább:

7 Lipe, Mice, Becsei, Berec, Bozó, Árpási, Fara, Molnár, Kopácsi, Óku, Péter, Csanádi, Mikor megyünk kapálni? Gyertek elembe, szerelmes Guba-hegyiek! Nagybocskorú bocsiak, Kukorgó szúcsiak, Pipát kötő csehiek, Kárászok a beköcciek, Szépen járnak nádasdiak, Urak a járdánháziak, Zsíroshasú arliak, Sóskán nyőttek csépányiak, Gombán hízott vasváriak, Szentsimoni tótok, Hangonyi cigányok, Bolyki bugyogósok.