A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 16. (Miskolc, 1977)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Dobrossy István—Fügedi Márta: A paraszti fonalkészítés eszközei és elterjedésük Borsod-Abaúj-Zemplén megyében

közkészítő falvaknak milyen szerepük volt a rokkák megyénken belüli elterjedésében (tehát milyen lehetőségei voltak egyfajta területen belüli elterjedésének), milyen típusok és változatok ismeretesek, továbbá az eszköz időbeli elterjedéséből milyen következtetéseket vonhatunk le. Abaúj, Borsod és Zemplén megye területére az első gépi fonószerkezetek a megyén kívüli eszközkészítő falvakból, vásározóhelyekről kerültek. Legkorábbi adataink a Bodrogközre vonatkoznak, ahol 1896-ban jelentek meg az első darabok. Tiszakarádra még a századfordulót megelőzően a Szabolcs megyei Gáváról hoztak néhányat.

2- A századfordulót követő években a Bodrogközben, elsősorban a fiatalok körében terjedtek el a kerekes rokkák. A zempléni hegyvidék falvaiba a Bodrogközből kerültek az első darabok, majd innen a Hegyközbe. Itteni elterjedésük a század első harmadára tehető, s ebben lényeges szerepet játszottak a hegyközi, zempléni emberek, akik idénymunkára a Bodrogközbe, valamint az Alföldre is eljártak. A Hernád menti falvak közül Hernádszentandráson 1900—1910 között jelent meg a rokka, Fügödön az első világháború idejére teszik megjelenését. Szirmabesenyőre az első rokkát 1920-ban vitték, s néhány év alatt tót guzsaly elnevezéssel terjedt el. Ügy emlékeznek rá, hogy dőlt szerkezetű fonóeszköz volt, s az Alföldön járt emberek hozták Kalocsáról. Ongán a magyar guzsalynak, gólyaguzsalynak nevezett eszköz először 1914-ben jelent meg. A színesre festett, dőlt szerkezetű, tót guzsalynak is nevezett rokkák Mezőberényből és Szarvasról kerültek a megyébe. Mezőberényből Bayer Mihály rokkásmester Hídvégardóra, Debrétére, Martonyiba szállított a két világháború közötti időben. Szarvasról Prjevara János pedig elsősorban Sárospatakra szállított.

23 A Sárospatakra szállított rokkákat egyrészt helyben használták, másrészt az itteni vásárokról számos (ma már nem kimutatható) helyre elkerültek. Egy-egy településre természetesen nemcsak egy-egy vásározóhelyről, vagy egy-egy eszközkészítő faluból kerültek darabok. Erre utal Felsőregmec példája, ahová állóguzsaly

r

okat, magyar rokkákat Mik óhazáról, Sátoraljaújhelyről, de még a szegedi vásárról is vittek.

2

'

1 Összességében úgy látjuk, hogy megyénk területére az első rokkák az Alföldről, elsősorban a békési területekről kerültek. Megyén kívülről természetesen akkor is kerültek darabok területünkre, amikor egyes faragóközpontokban nagy mennyiségben gyártották és a szomszédos területekre szállították ezeket a munkaeszközöket. A rokkák megyei eltérj édesének másik útját és lehetőségét a helybeli faragóközpontok jelentették. A megyei faragóközpontok, eszközkészítő falvak kialakulásában nagy szerepet játszottak Abaúj, Borsod és Zemplén megyék sokrétű földrajzi adottságai, az a különböző fejlettségi fok, amely a gazdálkodás rendszerében és jellegében megmutatkozott.

25 Nagy faragóközpontok és eszközkészítő falvak elsősorban ott fejlődtek ki, ahol a gabonatermesztés, egyáltalán a szántóföldi művelés lehetőségei korlátozottak voltak. Megyénk területén elsősorban a Bükk hegység nyugati részén találjuk a kiemelkedő eszközkészítő helyeket, de hasonlóan jelentős falvakat találunk a zempléni hegyvidék közlekedéstől elzárt, szántóföldi művelésre jobbára alkalmatlan vidékein is. A fafaragás, amely az eszközkészítésen keresztül jelentős mértékben kapcsolódott a kendermunkákhoz, a század 30-as éveiig virágzott. E tekintetben kiemelkedő volt a Dél-Bükkalján Cserépfalu, Kisgyőr, valamint Varbó. Hasonló jelentőségű volt az ólmos guzsalyok készítésének hazája, a termékeit