A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)
NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hőgye István: Hegyaljai állatgyógyítási adatok a 18. századból
1. A' Marhákat jó eledellel kell tartani, egésséges és iható jó vizhez közel levő hellyen kell legeltetni, sós korpa moslékkal gyakran itatni, lehet azokat nyers vagy főtt kromplival is étetni. Egész festőket a tisztán tartás tekintetibül minden nap meg mosni, az Istállókat tisztán és szárazon tartani, gyakorta szelöztetni. 2. Mentő szer gyanánt minden egésséges nagyobb marhának adni kell minden harmad nap salétrombul, Glauber vagy ehellyett inkább kettős sóbul két két latot egy kanál fényes korommal egy meszelni leg fölebb egy itzényi Korpa Moslékkal öszve keverve egyszerre, borjúnak pedig ezen dosis fele része adassék. Továbbá ugyan csak erőss el vonó szer gyanánt nyaka lepenyegébe fekete hungor gyökeret kell dugni, meg szúrván e' végre jó mellyen az bürt árral, vagy hegyes villával. Ital gyanánt pedig soó vagy kén savannyal mértékletesen meg savanyított vizet kell adni ..." 6 Megelőző védekezés volt az istállók kifüstöléssel történő fertőtlenítése, melynek leggyakoribb módjai: .,1. Porrá tört bűz-aszat összekevertetik gyalogfenyővel, borókával, konyha soóval és zsarátnagra hintetik. Vagy. 2. Mázos cserépbe összekevertetik 2 lat soó és 2 lat salétrom, azután pedig 1 lat gálitzkeöolaj vagy kénsavany töltetik rá. E' füstölés ereje rendesen 12 óráig tart, azután újra ismételtethetik. 3. Füstöltethetnek az istálók tüzes téglára töltött erős boreczettel vagy büz aszattal is. Az istálókat naponkint két három izben derekesen ki kell füstölni..." 7 Az istállók meszeléssel is tisztultak, de gyomordög betegség után részletesen leírták hogyan kell kimeszelni, hogy hatásos legyen. ,,. . . Jászol, rács, hidlás forró lúggal és homokkal 3—4 nap egymás után épen úgy, mint a' szobapadlat megsikaltatnak, azután bemeszeltetnek, a' hidlás pedig mészszel leöntetik. Néhány napig száradt jászol, rács, hidlás újra sikáltatik, meszeltetik, 's e' tisztitásmód három négy izben ismételtetik, 's végül az istáló jól ki füstöltetik. Az így ki tisztított istálóba csak három hónap lefolytával szabad ismét barmokat állítani..." 8 A fenti óvintézkedések mellett óvszereket és védőitalokat is használtak, leggyakoribbak a következők: ,.Óvó gyógypor: Angyalgyökér 12 font, örvénygyökér 12 font, kalmusgyökér 12 font, köménygyökér, kerti ruta, üröm, gyalogfenyőmag, tengeri csigaház, keserű só 12—12 font, szalmiák, konyhasó 6—6 font. Mindezek félvéka korpával jól öszve kevertetnek, ebből délben és estve etetés előtt nagyobb barmoknak egy maroknyi, fiataloknak és gyengéknek pedig ! /a maroknyi nyaladék adatik. Ha a' barmok e' gyógyportól vonakodnának, akkor vizzel liktáriommá változtathatik, mellyből osztán az erősebb marhának három, fiataloknak pedig két kanálnyi adatik... óvó gyógyital: egy marhára nézve: ... 2 marok fejér répa, karó répa, sárga répa, burgonya, káposztalevél 2—2 marok. Mindezek apróra töretnek 's lággyá főzetnek, azután 2 marok kenyérliszttel, egy marok soóval jól öszvekevertetnek, végül pedig annyi víz öntetik rajok mig az egész némi vékony itallá válik, ekkor elegendő eczettel savanyúvá tétetik. Ez italbul napjában az marhának erejéhez képest 4—6 pintnyi adatik, elébb azonban minden adagba V2 lat salétrom és V2 lat kettős só vegyitetik ..." 9 A ,,paczal-aszály" megelőzésére hatásosnak tartott gyógyszer volt: .,.. . szikfüvirág 1 V2 lat, angyalgyökér 2 lat, örvénygyökér 2 lat. Ezek másfél pint vízben jól befedve félóráig főzetnek, levők le szüretik, miután lágy meleggé hül e' forrázatbul egy itzébe 1 V2 lat salétrom, 2 lat kettős só és 1 V2 nehezék kám-
