A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hőgye István: Hegyaljai állatgyógyítási adatok a 18. századból

forpor kevertetik. E' gyógyszerből öntelék gyanánt naponkint etetés előtt reggel fél órával estve pedig etetés után fél órával kell az állatoknak bé adni . . A különféle családi levéltárakban, feljegyzésekben, jelentésekben leggyakrabban a marhadög marhavész elnevezésű betegségre találhatók gyógyítási ajánlatok, ez összefoglaló elnevezése lehetett a leggyakoribb szarvasmarha-betegségnek. „Orvosság Marháknak döge ellen: 1. Az beteg Marháknak minden reggel és estve bé, kell adni fél marok soott, fél kanál salétromott, fél marok törött fenyő magot fél meszely meleg vízben öszve egyel it ve. 2. Az igen beteg Marhának egy tallérnyi szélességű tüzes vassal mind az két oldalát úgy meg kell perselni, hogy piros szinü légyen az bőri, azon perselt hellyet soós vajai kell kenegetni, azután lentsét kell pergelni, megtörni és napjában fél meszelly óh borban kell bé adni. 3. Azon felüli az Szügyit által kell szúrni és szőr sinórt belé húzni, avagy székfű borsot belé tenni, az szőr sinórt pedig minden nap elébb odább húzgálni kelletik, hogy az matéria ki follyon. 4. Enni kell nékie adni friss káposzta levelet torma levéllel együtt, vagy pediglen lisztett, korpát soóval és lágy meleg vizeli öszve keverve bé adni. 5. Az száját napjában kétszer, orrát is mosogatni etzettel, soóval vizeli fel eresztve."

11 A fentihez hasonló gyógymóddal kíván gyógyítani 1767-ben a pataki szolgabírói körlevél, itt is fenyőmag, só, salétrom, ecet a szükséges szer, csak a betegség második stádiumában ajánl ezek mellé még timsót, kénkövet, oltatlan meszet és kormot vízben összekeverve. A perzselt sebhelyet pedig terpertin és friss vajból készült zsírral bedörzsölni rendeli.

12 Szerencsen örvénygyökér, hosszú bors, kámfor, cserfahéj, büdös virág porait „gálitzkeö spiritusba vegyítve" ajánlják hasonló esetben. Ha a betegség szorulással jár együtt „hashigitó szereknek, melly szappanlé, óhájzsir, só" meleg oldata hasznos. Szőrzsinórt, a bőr megperzselését, megszúrását szigorúan ártalmasnak ítélik, mert a betegséget fokozza.

13 1794- ben Tokajban „ ... fél pohár ruha mosására készült lug ugyan annyi bor etzet együtt fel kevertetvén 5 napig minden napon töltessen minden marhában. 5 napi lúggal való élés után Camforbul, Salétrombul, és büdös köbül készített port sóval elegyítve adasson az marhának minden harmadnapon egyszer tetéztetvén meg fél evő kanálnyi fényes korom. Ez nyolc napig folytattasson. Az marha szügyibe fekete hunyor dugattasson. .. . Hasa tüzes vassal párgoltasson."

14 1795- ben Tállyán „ ... a dög nyavallya első szakaszában, midőn a' Marha szokott elevenségét, vidámságát el veszti, nézése lankad, szomorú, szunyókál, fülei lekonyulnak, nyávogva eszik, szőrei fel álnak, ganájlása kevés és kemény . . . nagyobb Marhának az itt következendő tisztító szer adassék : Vágy salétrombul 2 latot, kettős sóból 3 latot, büdös kö porbul egy latot, jalapa porbul egy latot. Mind ezeket másfél itze korpa moslékba vagy akár tiszta vízben föl vegyítve felét, felét pedig három óra múlva bé adni. Borjura az elő számlált szerek mennyiségének fele vétetik. . .. Második szakában, midőn a' Marha egészen el lankad, semmit sem eszik, nem kérődzik, köhétsel, nyög, fekszik, a tejét el veszti, teste meleg, szájából forró pára jön, szemei, orr lukai szárazak ...