A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hőgye István: Hegyaljai állatgyógyítási adatok a 18. századból

Az emberek, akik féltették kedves, néha pótolhatatlan állataikat, s elhullásukkal vagyonuk is csökkent, mindenféle gyógymódot megpróbáltak, s utódaik számára hasznosítható tanácsul feljegyezték a sikeres próbálkozásokat, gyógyító szereket, legfontosabb irataikkal együtt eltették ezeket a leírásokat. A leggyakrabban pusztító járványok, marhavész, pestis, száj- és körömfájás megjelenése esetén, a maihoz hasonló szigorú hatósági intézkedéseket hozott Zemplén megye, és megelőző, védekező utasításokat adtak ki körlevelek formájában a hegyaljai kerület szolgabírói, 1767-ben a sárospataki szolgabíró az alábbi szigorú rendelkezést hozta: „ . .. Az Marhák dögi iránt ismét keményen intetnek az Helység Birói, Elől Járói, hogy midőn Helységekben némelly Marhák betegedni kezdenek, vagy az Marhák dögi észre vétetődik azonnal híradással legyenek ... (a következőkről). .. . Az meg betegedet Marháknak nyavalyájok mikor kezdődőt, honnan eredet, által ragadot é? vagy pedig Helységekben kezdődött vagyis támadót. Nemét vagy is jelét . . . okát az marhák betegségének adni keletik, hogy a' Legelő Mezőnek nem hasznos füvétől származott-é? vagy az Marhákra let gondviseletlenségtül, tisztátalan Istálók miat é? vagy az Marháknak semlyékes posványos helyeken let járások miat é? vagy pedig más Helységbül az holot már az Marha dög uralkodott. Az szénának, szalmának szálításával. . . miképpen terjedt el a' Helységben, itatás közben é? etetés közben é? vagy együtt lett deleltetésben? Minemű orvoslásokat követtenek légyen el meg betegedet Marháikon . . . (mindezekről) ... referálni köteleztetnek. A' melly Helységben az Marha dögi kezd uralkodni, el hatalmozni, bé fog záratni . .. határok szélein és utakon strásák rendeltetnek, sem széna, sem szalma, sem trágya, sem az dög marháknak le huzot bőri ki nem vietehetik, sőt egésséges marhák is sem az Mészárosok, sem más vevők által ki ne vitessenek. Az Beteg Marhák az egésségesektül külön választassanak. Mivel minden marha tartó Gazdának két Istálója nintsen, ezért az egész Helység két részre osztassék, egyik rész visellye gondgyát az Beteg Marháknak, másik az egésségeseknek. Kutak külön legyenek. Azok kik az Beteg Marhák körül foglalatoskodnak az egésségesekhez ne járulyanak, az ebeket, matskákat, sertéseket betegek közibe ne eresszék, hogy ezek által a ragadós nyavalya ne vitetődjék, a' dög jobban el ne hatalmazon .. ."

4 1794- ben pedig a tokaji kerületben Szemere Péter szolgabíró hasonlóan rendelte el, hogy „ . . . A' marha dög el hárítása és meggyógyitására tzelozó rendelések ázzon meg hagyásai közöltetnek, hogy azokat mindenütt dobszó által közönségessé tétetvén, ha valahol, kitől a minden ható meg őrizen, szükség lenne reájok azokat pontosan vegyék és szorosan tellyesitsék. Minden Gazda naponként istállóját tisztitassa, szellőztesse, marhája alá friss szalmát teritessen. Minden reggel dörzsöltessenek meg a' marhák szalma tsotakkal egészen. Ha az marhák betegedni kezdenének, azaz vagy köhögni, búslakodni, könyezni, azonal az ollyanok külön választassanak, más istállóba köttessenek, kúthoz ne hajtassanak, hanem só savonyal főt korpa víz addig egyelifessen mig annak kedves savanyúsága leend, 's ez adassák nékik inya ..." 5 1795- ben Tállyán „ . . . az itten alá csatolt orvosi javallatok, Receptekkel egy üt avégett közöltetik, hogy azok köz hírré tétetvén azok közül ki ki a' Marháinak nyavajájához alkalmazhatólag választván ki a szer ön akaratja, 's bé látása szerént használja, Marha dög akadályozására az egésséges Marhákra nézve :