A Miskolci Herman Ottó Múzeum Közleményei 15. (Miskolc, 1976)

NÉPRAJZI KÖZLEMÉNYEK - Hőgye István: Hegyaljai állatgyógyítási adatok a 18. századból

III. A ragadványneveket a faluban csúfolódónévnek hívják. A csúfolódó jelleget az is bizonyítja, hogy az elnevezettek előtt nem használják őket, csak akkor, ha a civódást keresik. Saját maguk szóban egyáltalán nem használják, írásban csak igen-igen fontos ügyekben. A sárospataki Tudományos Gyűjtemény Levéltárában van egy levél, amelyet a következőképpen írtak alá: Lukács Bertalan Pucik, Tóth Károly Kis, Jakab István Honvéd, Jakab István Krumpli (a levél 1941-ben íródott). A sírkövekre általában nem vésetik rá a ragadványnevet (néhány kivétel azért akad: Pászma Lukács Zsuzsanna, 1902; Puczik Lukács Erzsébet, 1913), olykor rövidítik. Ez azonban megtévesztő lehet, mert pl. K. Tóth Lajos lehetett Kalo, Katona, Kis, Kisszemű, Kondás, Közi, Kőmíves, Kucser ragadványnevű is. A személyazonosságot a sírköveken inkább a dátumokkal, a család többi tagjának nevével (asszonyoknál a leánykori név) teszik félreérhetetlenné. A ragadványnevek vizsgálatakor egy régebbi világ tárul elénk. Esetleg néhány száz éves állapotot rekonstruálhatunk. A mai korban ez az alap már hiányzik, így a ragadványnevek is pusztulnak (még ha lassabban, mint a földrajzi nevek), éppen ezért fontos feljegyezni őket, hiszen számos értékes következtetést vonhatunk le. Manapság is alakulnak ki ragadványnevek, de ezekről nem tudjuk megmondani, hogy hosszú ideig élnek-e. Érzelmi töltésük már jóval kisebb a régiekénél. A 18. század állatgyógyítására már sok írásos dokumentum található, bár ebben a korban még alig voltak hivatásos állatorvosok. Az állatgyógyításokkal foglalkozók, korabeli elnevezéssel lódoktorok, csak a gyakorlatban jól bevált szereket, gyógymódokat, alkalmazták. A század gyógyítása színvonalára jellemző az az 1792-ből való adat, mikor az embereket gyógyító tokaji seborvos diplomáját a megyegyűlésen úgy hirdették ki ,,... hogy a 'Királyi Rendelések szerént a' Marha Orvoslásnak tanulását is el végezte ..." 1 Tanult állatorvos kevés volt, leggyakrabban kovácsok gyógyítottak. A kovácsok legszükségesebb gyógyítási eljárások kioktatására megyei határozat is született ,, . . . hogy az Kovátsok egyszersmind Marha Orvoslók is légyenek . . . leg alább egy Marha Orvosló a' Házi Pénztárból leendő fizetéssel fogadtasson fel, ki a' többi Kovátsokat is a' marha orvoslásra oktathassa ..." 2 Ennek foganatja volt, mert Olmitzer Péter állatorvosi teendőket ellátó személy jelentést tett munkája mellett arról is „ .. . hogy lovak tálogba esvén az Biró Háznál az egész Tanáts jelenlétekben helybéli kovátsot az illyen esetbe ér vágásra megh tanítván hol és mellyik eret, 's menyi vért bocsájtani lehet ezen betegségbe" (t. i. betegség esetén).

3 Tudományos felkészültségére nincs bizonyíték, jelentése arra vall, hogy valószínű korábban maga is kovács volt. Mizser Lajos a 18. századból